A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)
FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME - A talajvíz és a parti szűrésű víz védelme - HORVÁTH GÁBOR–DR. LACZKÓ ÁGNES–PRESZLER IMRE: A Szentendrei-szigeti víznyerőterület védelme
Az elmúlt évtizedben a termelhető viz mennyiségében átlagosan mintegy évi 2 %-os csökkenés, minőségében lassú, de fokozatos romlás következett be. Igen jelentős a sziget /háttér/ egyes területein a vizkészlet minőségének romlása. /I, 3, 5, 10/ Fentiek miatt a VI. ötéves terv során, elsősorban a jelenlegi állapot meghatározására, széles körű vizsgálatsorozat indult, mely kiterjedt a termelőtelepekre, valamint azok háttér területi és folyóoldali hatásterületére. /2/ A vizsgált időszak hossza (1980-86), a mérések száma és gyakorisága nem ad még lehetőséget sem a háttér terület és a termelőrendszer, sem a folyóoldal és termelőrendszer térbeni és időbeli igen sokrétű vizminőségi kapcsolatának egyértelmű meghatározására, csupán ezek valószinűsitésére van mód. A mennyiségi (vizháztartási) viszonyok változása a mérési eredmények felhasználásával hidrodinamikai modellezéssel nyomon követhető. /4, 6, 9/ A termelhető vízmennyiségek csökkenése, a termelt viz minőségének romlása,valamint a védelem biztosításának idő, eszköz, pénz és munkaigényes volta miatt a védelmi intézkedések alapjaként el kellett fogadni az állapotmeghatározást célzó vizsgálatok alapján valószinűsitett hatásokat, ill. kapcsolatokat és ezek alapján meghatározni a védelem szükségességét, mértékét és mikéntjét. Az állapotmeghatározáshoz értékelésre kerültek a termelőkutak és aknagépházak üzemelési feladatként végzett vízmennyiség, vízszint és vizminőségi komponensek (oxigénfogyasztás, ossz- és változó keménység, Fe , Mn, NH^, Cl, NO,,, továbbá csiraszám, coli szám, Pseu.aerug,, Str. faecalis* valamint esetenként Clostridium) méréseinek eredményei. A háttér területi állapotának meghatározására kiépült a teljes sziget vizszintészlelő hálózata, ahol 100 észlelő- 5ofi -