A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - MÁTRAI ISTVÁN–VERES LÁSZLÓ: Vízkészletvédelem és a különböző természeti erőforrások hasznosítása

lása/, amelyeknél a terület, mint mezőgazdaságilag hasznosítható természeti erőforrás, örökre elvész. Ha a hatás csökkenthető, vagy kiküszöbölhető, akkor többnyire más erőforrások kényszerű felhasználását teszi szükségessé. Az egyes műszaki megoldások, alternatívák kiválasztásánál figyelembe kell venni a környezeti hatásokat is, amelyek számszerű értékelése gyakran alig lehetséges . , A hasznosítási keresztkapcsolatok és környezeti hatások csoportosítása a vízgazdálkodást .jellemző hasznosítási irányok szerint A következőkben részletesen vizsgáljuk az 1-3. sz. táblázatokban feltüntetett kapcsolatok és hatások, és a vízgazdálkodás főbb hasznosítási irányai közötti összefüggést. A lakossági /települési/, ipari és mezőgazdasági vízellátá

s létesítményei bizonyos hasonlóságot mutatnak /vízbeszerzés, vizeiosztás, esetleg tisztítás stb./, üzemeltetésükhöz kötődő keresztkapcsolataik is egyazon megközelítés szerint kezelhetők. Az ezen tevékenységekhez kötődő keresztkapcsolatok az 1. sz. táblázat 1.1, 1.2 és 1.4 soraiban összegződnek. Az 1.1 és 1.2 sorokban szereplő kapcsolatok /termőföld korlátozása/ a viz, mint természeti erőforrás hasznosulását terhelik a mezőgazdaságnak okozott kedvezőtlen hatásaik miatt, ugyanakkor az 1.4 sorban meghatározott kapcsolatot - a felszíni és felszín alatti vizek minőségének romlásán keresztül - a mezőgazdasági tevékenység által a vízkészlet értékét rontó hatásként, a termőföld hasznosítását terhelő tétel gyanánt kell figyelembe venni. A hévizek és gyógyvize

k hasznosításával összefüggő keresztkapcsolatokat a 2. sz. táblázat 2.1 sora foglalja össze. Az itt keletkező hatásokat az ásványkincsek hasznosítási folyamata gerjeszti, mig a hatás érintheti a hév- és gyógyvizek készleteit csakúgy, mint a készletek minőségi jellemzőit /hőfok, gyógyhatás stb./. E hatás értékelésében igen sok a / bizonytalansági tényező, kezdve a héviz-gyógyviz készletek megállapításától, a kitermelési adottságoktól, a hasznosítás lehetséges módjáig /gyógyászati hasznosítás, fóliasátor-fütés stb./. A gyógyászati hasznosításban a munkaerő regenerálásával kapcsolatos kieső termelési érték, mig a rekreációs hasznosításban az idegenforgalmi bevételek értékelése is tartalmaz több bizonytalan és nehezen számszerűsíthető tényezőt. - 3o -