A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)
A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - DR. KOLLÁR GYÖRGY: Az ivóvízminőség változása a vízvezetékhálózatban
és tisstaviz medencéjét vizsgáltuk: Fővároűi Viznűvek, Hatvan, liyiregyháza, Északdunántuli Regionális Vízmű, Sopron, Debrecen, Szombathely. Vizsgálatainkat nagymennyiségű viz (20,100 esetleg több m^) szűrésével végeztük, és részletes biológiai vizsgálatoknak vetettük alá a kiszűrt anyagot. Kutatásaink során tapasztaltuk, hogy nagyobb városain!: gyorsan bővülő hálózatában tetemes mennyiségű üledék rakódik le, melynek eltávolítása a szokásos öblitéssel már nem oldható meg. Megfigyelésünk szerint nagyfokú hálózati szennyezés várható olyan vízműveknél ahol felszini vizet tisztitanak, vagy vas- és mangántartalmú a viz. Az előbbi típusnál a hálózati viz lebegőanyagtartalmának jelentős része a tisztitandó nyersvízben jelenlévő mikroorganizmusok, Így elsősorban kovamoszatok, zöldmoszatok, kerekesférgek, fonalférgek, csillós egysejtűek, stb. A lebegőanyagban lévő szervezetek mennyisége és minősége az év folyamán gyakran változik és nagy tömegben megjelenve kellemetlen izt, szint és szaganyagokat is kölcsönöznek a tisztitott viznek. Eltávolításuk költséges és sokszor csak részben lehetséges a ma alkalmazott vízkezelési technológiákkal. Azt tapasztaltuk, hogy a legjobban működő felszini viztisztitó berendezés sem távolit el a tisztitandó vizből az ossz szervezetszám 98 5S-ánál többet, ami pl. Dunaviz esetében a tisztitott vizbe kerülő literenkénti szervezetszám többezres esetleg többmilliós egyedszámát jelenti. Ez a hálózati szennyezés jelentős mértékben emeli a viz szervesanyagtartalmát és igy a védelmet nyújtó aktiv klórtartalmat is csökkenti, esetleg teljesen elemészti. - 291 -