A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - MÁTRAI ISTVÁN–VERES LÁSZLÓ: Vízkészletvédelem és a különböző természeti erőforrások hasznosítása

A vízhasznosítással összefüggő keresztkapcsolatokat és környezeti hatásokat a továbbiakban ismertetett főbb hasznosítási irányokhoz kötjük. A víz hasznosításának irányai közül a keresztkapcsolatok és környezeti hatások szempontjából kiemelendő a lakossági, ipari és mezőgazdasági vízellátás, valamint a használtyizek elhelyezése. Ez utóbbi a következő évtizedek egyik legfontosabb vízgazdálkodási feladata mind a vízkészletek védelme, mind a környezetgazdálkodás szempontjából, és mint ilyen a legszorosabb kapcsolatban van minden vízellátási kérdéssel. A vizminőség védelmének a vizek mennyiségi kérdésével szemben kiemelendő prioritása van .Vannak ugyan olyan régiók, ahol maguk a vízkészletek is korlátosak, azonban e korlátok feloldása vizben bővebben ellátott területekről. történő ellátás révén lényegesen kisebb ráfordítással oldható meg, mint a vizei±át:5?ra minőségi okokból alkalmatlanná vált vízkészletek regenerálása. Az 1 - 3. sz. táblázatok feldolgozása során az első feladatot a kapcsolatok jellegének és mértékéne

k megállapítása, térben és időben történő vizsgálata jelenti. E szempontból vannak egyszerűbb eszközökkel és aránylag pontosan megállapítható hatások /pl. adott összetételű szennyvíz bevezetésének hatása a befogadóra/. Vannak azonban - és ez a gyakoribb eset olyan hatások is, amelyek nagysága és időbeli kialakulása nagy mértékben függ bizonyos körülmények bekövetkezésétől, meteorológiai, stb. adottságoktól, mezőgazdasági kulturától stb. /pl. adott vízgazdálkodási létesítmény hatásaként fellépő talajvizszint-változás stb/. A hatások jelentkezése területi szempontból is eltérő lehet. /Pl. a visontai külszíni fejtés és a bakonyi bauxitDí^yászat egyaránt talajvizsszint-süllyedést okoz, azonban a két hatás jellege, mértéke, jövőbeli alakulása, valamint a kedvezőtlen hatások elhárítási módja merőben különböző/. Ezért pl. a talajvízszintsüllyedés hatásának értékelésére nem lehetséges egységes érvényű módszert alkalmazni. Ugyanez mondható el a mederszabályozási müvek hatásáról is a parti szűrésű vizet termelő ivóvizkutak vizének mennyiségére és minőségére. - 28 -