A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - Dr. Szabóné Dr. Muhits Katalin főelőadása: A VÍZMINŐSÉGVÉDELEM BIOLÓGIAI KÉRDÉSEI

Dévai, Gy.-Kollár,Gy .-Cllős,G.: About the eutrophication processes of lakes. Debrecen, Acta Biologica Debrecina, 1376. Dr.Felföldi Lajos: Az új tározók vízminőségét befolyásoló tényezőkről. Budapest 19?^. Gregács ,Margi t-Sz.!iuhits Katalin-Fáter János-Tóth István: A budapesti Dunaszakasz szennyeződése. Hidrológiai Közlöny 1959. O.Jaag ,Prof .r.r .: Tavaink növekvő veszélyezettsége. Miért van szükség vízvédelemre? Zürich. Kalbe ,L ,Dr .: Uasserwirtschaftliche Grundlagen der Seesanierung. Potsdam 1977. Kaminszkij,V.Sz.: K°todü zamedlenia i usztranenia processza evtrofirovania. Vodnüe Reszorszü, 1979. Dr.Kollár György: Sekély mélységű tavak vízminőségének javitási lehetőségei. Budapest Kollár Gyrögy-Szolnoki Csaba: A nyiregyházi Sóstó vízminőségének rontása, javaslatok a tó környezetvédelmére. Sopron, 1976. Lessenyei-Muhits: A Duna vízminőségi vizsgálata Rajkától Bajáig. Budapest, 1953- Kélyépterv Kiadvány. Lessenyei-Muhits: Szakvélemény a Balaton vizének szennyezettségére vonatkozóan. Mélyépítési Tervező V. Budapest, 1952. Ljubisavljevie, D.: Magucnosti zastite prirodnih i vsstackih jozera od entrofikacije. Vodopriverda, 1982. Peterson, A.: Laké restoration by sediment removal. tfater, Res.Bull 1982. Dr.Szabó Zoltán: A mikrohordalék vizsgálatok jelentősége az ivó- és ipari vízellátásban. Budapest, 19?o. ifj.Dr.Szabó Zoltán: A biológiai vizsgálat szerepe és jelentősége a biológiai szennyvíztisztító berendezések tervezésénél és üzemeltetésénél. Budapest, 1971. Dr.Zoltán Szabó: Experiences gained with the biological classification of natural surface waters and V.'astes. Hidrológiai Közlöny, 1959. Dr.Szabó Zoltán: Pehely-aktivitási T3ST különböző ipari szennyvizek élesztett iszapos biológiai tisztithatóságának megitésérére. Budapest, 1966. - 287 -