A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - Dr. Hock Béla főelőadása: A VÍZFOLYÁSOK VÍZMINŐSÉGVÉDELME

ben a kiszórási technológiák fejlődése /oldat formájában történő kipermetezés/ alapján várható. A vizminőségszabályozás eszközrendszere címszavakban: tisztítás, újrafelhasználás(Visszanyerés, technológia változtatás, termékmódositás, megszüntetés, szétszórás, késleltetés, átvezetés, higitás, környezeti szétszórás /3/. Ehhez kapcsolódóan megállapítható, hogy a vizminőségi problémák jellegét tekintve számos alapvető változást figyelhetünk meg napjainkban, amelyek a következő egy-két évtizedben feltehetően erősödni fognak. A legfontosabbak a következők: - a nem pontszerű szennyezések növekvő szerepe; - a fenéküledék és a felszínalatti vizek fokozódó elszenynyeződése ; - a rendszeres szennyezések mellett a havária jellegű szennyezések növekvő hányada; - a vízminőség "előrelátható" alakulásának nehezedő megítélése a késleltetések /pld. a fenéküledékben felhalmozódott szennyezők, valamint a szemét- és méregdepóniák hatása/ és a meglepetésszerű feltáratlan hatások következtében; - eltolódás az egyfajta szennyező problémájától a sok-"féle szennyező által egyidejűleg előidézett problémák irányába; - a regionális vizminőségi problémák elterjedése. A főelőadói dolgozatban több alkalommal is külön hangsúlyt kapott felszini vizeink nitrátszennyezése, ill. annak növekedése. Ennek egyik lényeges okáról mind ez ideig nem beszéltünk, tudniillik arról, hogy a ma elterjedt klasszikus biológiai szennvviztisztitás gyakorlatilag hatástalan a nitráttartalommal szemben. Éppen ezért mindaddig, amig nem történik forradalmi változás nagy mennyiségű szennyvizek elviselhető költséggel történő nitráttalanitása irányában, addig a szennyviztisztitók építésével párhuzamosan a felszini vizek nitrát-koncentrációjának növekedése várható. Ezt a megállapítást a Rajna példáján szemlélteti az előa- 21 -