A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - Dr. Hock Béla főelőadása: A VÍZFOLYÁSOK VÍZMINŐSÉGVÉDELME

zálása tehető felelőssé. Az urbanizáció és az iparosítás szennyező hatásának megítélésénél lényeges szerepe van a közműves ollóknak. Az urbanizáció természetes velejárója a közműves ivóvízellátás biztosítása távlatban a lakosság 95 %-a részére /13/. Ez uj vízmüvek létesítésével ill. a meglévők bővítésével jár

f például a Fővárosi Vizmüvek kapacitása 40 év alatt hozzávetőlegesen egymillió m

3-rel nőtt naponta. A vizellátás szintjének emelkedése maga után vonja a fajlagos vízfogyasztás növekedését is, mert nyilvánvalóan más az egy főre eső fajlagos vízfogyasztás abban az esetben, ha a vizet az utcasarokról kell hordani, vagy ha fürdőszobát és kerti csapot használunk. Ennek következtében nő negyven év alatt várhatóan a fajlagos vízfogyasztás a négyszeresére: 50 1/fő/nap-ról 200 1/fő/nap-ra. Az így keletkezett - időben növekvő mértékű szennyvíz vagy szikkasztás révén felszínalatti vizeinket szennyezi, vagy szippantás utján szennyvíztisztító telepekre jut és azokat terheli /tul/, vagy közcsatornákon keresztül jut a felszíni vizekbe tisztítatlanul /vagy tisztítva/. A vizellátás biztosítása politikai kérdés, igy érthető annak prioritása a csatornázással, szennyvíztisztítással szemben. Azonban tudomásul kell vennünk, hogy az igy létrehozott két közműves olló nyílásával együtt nő vízfolyásaink szenynye ze ttsége is. A mezőgazdaság kemizálásának vízszennyező hatása jól jellemezhető a felhasznált műtrágya hatóanyag /nitrogén + foszfor + kálium/ időbeli változásának bemutatásával. Ez az érték 19 30 és 1984 között 160-szorosára nőtt Magyarországon. A növekedés üteme csökkenő, de ötéves átlagokban mérve töretlen /9/. Bár ezek az adatok önmagukért beszélnek, mégis szükséges megemlíteni, hogy a három mütrágyatipus közül legnagyobb veszteséggel /kb.10 %/ a nitrogén-alapanyagú műtrágyák hasznosulnak és a bemosódó nitrogén már nem bomlik tovább, hanem folyamatosan növeli a felszini és felszínalatti - 19 -