A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - BALÁZS LÁSZLÓ: A rendkívüli vízszennyezésekkel kapcsolatos üzemen belüli és üzemen kívüli feladatok, a vízminőségi kárelhárítás rendszere Magyarországon

már a szennyezett viz fejti ki hatását és okozhat károkat e vízhasználatok révén az ipari és mezőgazdasági termelésben vagy a lakossági vízellátásban, egészségi ártalmat okozhat, amelyek gondatlanság, műszaki hiba, baleset vagy texrAszali ok miatt következhetnek be, A vízminőségi kárelhárítás három részből tevődik össze: - a rendkívüli vízszennyezések megelőzéséből, - a káros szennyező anyagoknak a vizekből történő eltávolításából, ill. a vizrninőségrontó hatásuk megszüntetéséből, ill. csökkentéséből, - a szennyezett vizek által okozott károk elhárításából, ill. csökkentéséből. Rendkívüli /váratlan/ vízszennyezésnek nevezzük a felszíni és felszin alatti vizek minőségi állapotát, öntisztulási- képességét, valamint a felhasználásra való alkalmasságát károsító vagy veszélyeztető ártalmakat, amelyek bekövetkezhetnek: - valamely potenciális szennyeiSforrás műszaki hibája vagy g

0ndatlan kezelése, - baleset vagy természeti ok, országhatáron túlról származó szennyező anyag vizbe jutása miatt. A rendkívüli - tehát a szokásostól eltérő, haváriaszerü vízszennyezések fogalomkörébe - a szükséges megelőzési, védekezési és kárelhárítási intézkedések megítélése és végrehajtása szempontjából - beleértjük a bármilyen okból bekövetkező, hirtelen vízminőség-romlásokat is, amelyek káros hatással lehetnek a vizi élővilágra, a természeti környezetre, vagy a vízhasználatokra. A gondatlanság, a technológiai fegyelem megsértése, a termelő berendezések karbantartásának, ellenőrzésének elhanyagolása és baleset miatt bekövetkező rendkívüli vízszennyezések rendszerint az üzemi berendezésekben /csatornáktan, szenny- 100 -