A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - DR. ANDRIK PÉTER–DR. MÉSZÁROS SÁNDOR: Szennyvízfertőtlenítési gyakorlat és a coliszám alapján történő bírságolás

feltótelek mellott tehát ebban a szennyvíz elíolyásban csak 2700/nl-c-s coli3zán érhető el. A szennyvizek fertőtlenítését, azaz a klór és a baktériumok közötti reakciót befolyásoló tényezők közül az alkalmazott klór koncentrációjának, a viz klórfogyasztó anyagainak, a klór behatási idejének és a mikroorganizmusok kiindulási számának jelontőségéfc tárgyaltuk. jf tényezőkön' kivül a 3zennyviz klórozásakor számba kell még venni a viz pH-ját, hőmérsékletét és ammónia tartalmát is

6, sőt, gondolnunk kell a baktérium, mint élő anyag egyedi sajátságaira is, melyek pl. a klórrozisztencia kialakulásához vezetnek'''

1". A szennyvizek fertőtlenítése tehát meglehetősen bonyolult folyamat, de kellő elcieleti és gyakorlati felkészültséggel é3 kielégítő műszaki-technológiai bázissal a vonatkozó rendelkezés bakteriológiai előírása teljesíthető. Kövfitkezte téaek A Borsod megyében 1981-85. között végzett, a szennyvizfertőtlenités hatékonyságának ellenőrzésére irányuló bakteriológiai vizsgálatok alapján az alábbi következtetéseket tesszük: 1. A jelenlegi fertőtlenitési gyakorlattal a bírságolási eljárás tárgyát képező szennyvíztisztítók elfolyásában a coliszára az eseteknek közel 50 %-ában a 10/ml-es határérték alatt marad. 2. A 10/ul-es coliszála határérték tartósan és biztonságosan 10-20 cg/l közötti összes aktiv klórtartalommal teIjesithető. 3. A szennyvizek megfelelő előtisztítása növeli a fertőtlenítés hatásfokát. 4. A szükséges klórkoncentráció és behatási idő kísérleti meghatározása segítséget nyújt a hatékony fertőtlenítés tervezéséhez és végrehajtásához. 5. A klórhatást a fertőtlenítésre kerülő szennyvíz kezdeti mikroba tartalma jelentősen befolyásolja. - 100 -