A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízkészletvédelem (Salgótarján, 1987. július 9-11.)
A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME - Mucsy György főelőadása: A VÍZFOLYÁSOK VÉDELME A SZENNYEZŐDÉSEKTŐL
Az ásványi sók kiválasztása ma a szennyvizekből műszaki-gazdasági okok miatt nem megoldható feladat. A lokálisan jelentkező problémákat e területen vizminőség-szabályozási intézkedésekkel kell megoldani. Az 1984-ben korszerűsített szennyvíz- és csatornabirságos rendeleteknél e szennyezések határértékeit igen nagymértékben szigorítottuk, a követelmények az ivóviz szabványok előírásaihoz, illetve a kimutathatósági határhoz közelitettek. Ennek ellenére - az ipar által kezdetben általában betarthatatlannak itélt határértéket - ma már több üzem biztositja! A jelenlegi vizminőségi helyzet, az 1985. januárjától rendszeresen készülő havi vizminőségi térképek és a beruházási előirányzatok ismeretében az 1990-ben várható vizminőségi viszonyok az alábbiak szerint prognosztizálhatók: Nagy vízfolyásainknál - Duna, Tisza, Dráva - véleményünk szerint uralkodó marad a II. osztályú, kissé szennyezett állapot, de egyes szakaszaikon már stabilizálódik a tiszta vízminőség is /pl. a Duna felső szakaszán/. Közepes vízfolyásainknál a Zalán, a Kaposon, a Séd-Nádor-Sió csatornán, a Hortobágy-Berettyó főcsatornán, a Sajón várható a vízminőség javulása, de ze nem nagyon haladhatja meg a mai II-III. vizminőségi osztályuk határait, mert kis vizhozamaik, heves vizjárásuk miatt minőségük csak nehezen stabilizálható. Természetesen a kedvezőbb minőségi állapotok időben való tartóssága jelentősen növekedhet. Kisvízfolyásainkra a fentebb elmondottak fokozottan érvényesek . A Balatonnál várható a kedvezőbb vizminőségi állapot további stabilizálódása, de a Keszthelyi medencénél csak akkor, ha a Kis-Balaton Vizvédelmi Rendszer biológiai hatásai már nagyobb mértékben érvényesülnek. Felszín alatti vízkészleteinknek fokozzuk a védettségét. Ebbe az irányba hat a már emiitett szennyvizbirságos rende- 136 -