A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - A kisvízfolyások vízrajzi munkái, hidrológiája, vízkárelhárítás, a kiépítés gazdaságossági kérdései - DR. BRATÁN MÁRIA: Halastavak hatása a lefolyásra a Kapos vízgyűjtőjén

A tavak hatása a kisvizliozaraok

ra Összevetve a Koppány Törökkoppár.y és Tamási idősorát /

2.ábra

/ azt tapasztaljuk, hogy a tavak a vizhozaniidősort transzformálják, az idősoroknak nincs szoros együtt járása. A kurdi 52 éves idősor /

3.á

bra/ mutatja, hogy a kisvizhozar:ok 1956 után határozottan növekedtek. A növekedés trendjét az ábrán feltüntettük. Az 1934-1955 közötti időszak kisvizhozama 0,61 n'/s, az 1956-1985 évek átlagos kisvizhozama több mint a duplája: 1,3 n'/s. A felszínalatti készlotből származó kommunális szonnyvizok mennyisége 0,302, a bevezetett ipari szom^-vizok -ioíLIÜmennyisége 0,19^ o'/s. A tározott - ami a kisvizokot ezen felül irognövelte - 0,23 n'/s. A Koppány Taniási befolyásolatlan idősora igen rövid, do a kisvizhozamok enic-lkodoso itt is kimutatható. Az I96I-85 közötti időszak kisvizeinok átlaga 0,33 n'/s. A kisvizeliet 0,02 n'/s nagyságrendű felszinalatti készletből származó szennyvíz terheli /a Balaton vízgyűjtőről való átvezetés még nem jelentkezik az idősorban/. A tározott többlet 0,20 n'/s. A tavak ha

tá

sa a köz

épv

izhozamra A Koppány Tamási 193^-1953 év közötti küzépvizhozariai hidrológiai analógiából származnak. Az 193^-1955 év között középvizhozam 1,17 az 1956-85 közötti középvizhozain 1,38 o'/s. A növekedés - 0,21 n'/s - a szennyvízbevezetéssel /0,02 e'/s/ és időjárási okokkal magyarázható. - 4o -