A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - A kisvízfolyások vízrajzi munkái, hidrológiája, vízkárelhárítás, a kiépítés gazdaságossági kérdései - DR. SZILÁGYI ENDRE: Vízrajzi megfigyelésekből nyerhető információk hasznosítása a vízfolyás-rendezésben

természetével teljesen összhangba hozni. A látszólagos változások mellett vannak kevésbé szembetiiaőek, lassúak is, a feltöltődés és mélyülés. Ha a vízmérce nem sta­bilizált, szabad szelvényben van, a kisvízi vízállások trend­vizsgálatával mutathatdc ki ilyen folyanatok. Az 5. ábrán a Rába Sárvárnál észlelt éves kisvizeinek alakulása látható 197o­1985 között. A kisvizeknek az időszak végefelé kissé csökke­nő, tehát kismértékű mélyülést mutató jellegét 1982 - 83 kö­zött hirtelen változás szakítja meg, amely a meder 2o -4o cm-es mélyülését mutatja. Ez vizépitési beavatkozás következménye: ii a vizmérce alatt kb. 1,5 km-el kezdődően egy kanyarulatot vág­tak át. Ennek következtében a meder korábbi egyensúlya meg­bomlott és megkezdődött a vízfolyás hátrarágódá3a. £z termé­szetesen a vizhozamgörbét is megváltoztatja, ennek bemutatásá­tól azonban eltekintettünk. A 6. ábrán a -^erint szeonbathelyi vízmércéjén észlelt kisvizek idősora alapján 1965 - 77 között a szelvény mélysége változat­lan. A középvizi- nagyvízi mérésekben meglehetősen hiányos víz­hozammérési eredményekből készithető vizhozamgörbék azonban azt mutatják, hogy 1965 - 82 között a mérceszelvény alatti medersza­kaszon olyan változások voltak, amelyek az ugyanazon vizállásnoz tartozó vizszinesés folyamatos, lassú csökkenését eredményezik. Kivel a íerinten ebben az időszakban az esést csökkentő semmi­féle mesterséges beavatkozás nem volt, a jelenség a meder azon természetes változásaival hozható kapcsolatba, melyek napjaink­ra a simasági tényező előbbiekben ismertetett csökkenését ered­- 91 -

Next

/
Thumbnails
Contents