A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - A kisvízfolyások vízrajzi munkái, hidrológiája, vízkárelhárítás, a kiépítés gazdaságossági kérdései - DR. SZILÁGYI ENDRE: Vízrajzi megfigyelésekből nyerhető információk hasznosítása a vízfolyás-rendezésben

érdességi crt4keket tűnte itU: f;t. Az £'•> ákbíl láthatóan a pad káo részek, jelentős vizboritísa oejtén a íúa-'-ter és a íUves padkák érdességi tényezője nem k'i_önbö;;i.: r/ymástél jelentősen", ezért a nagyvizeiire vonatkozóan a h&ra.adik föltétel is teljesedik. Az általunk Eegvalósiíc-t, Íuve3itett p.-.ükával és rézsüvei rendelkező, rendszeresen fenntartott, összetett szelvényű nedretc vízszállítása tehát as egysze:. i mederre vonatkozó módszerrel szár mitható, érdemes itt arra is felhivr.i a figyalaet, hogy az össí-.etatt cedréknél lejátszódó változí.sok niatt a keresztszelvények alakja is közeledik as egyszerű medrekhez / 1. ábra /. Ugyanakkor említésre érdemes, hogy a füvea aederrészek éraesaégi tényezője visberitás függvénye, niként est a íerínt esetében te is cutattuk. ITagyobb vízmélységnél ugyanis a nedvesített került Mentén fellépő turbulencia hatása kisebb. 1.2. A tényleges medrek sia;;.3ágl tényezője nagyviznél Amint e.a az 1. ábrából is látható, a hosszabb ideje funkcionáló medrek a tervesett állapothoz képest deformálódnak, A deíormálások vízfolyásonként eltérőek és ugyanazon vízfolyás hossza centén eon állandóak. A rézsűk, padkák alakváltozásai aeliett iiZ£.-,iolni kell a kezdetben egységes növényboritottságban bekövetkező váltor. ásókkal is. üliiínes. azt eredményezi, hogy a nagyvizet vezető nedrek érdesebbé válnak a tervezésnél feltételezett kezdeti állapothoz képest. Vizsgálatokat végeztünk a Gyöngyös, rerint és Képoe néhány szakaszán annak érdekében, hogy a jelenleg érvényes súaasági tényezőket rejállapitsuk. A vizsgalathoz szükséges adatok közül a vizhozan árvízi hozamaáré-