A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - A kisvízfolyások vízrajzi munkái, hidrológiája, vízkárelhárítás, a kiépítés gazdaságossági kérdései - DR. SZILÁGYI ENDRE: Vízrajzi megfigyelésekből nyerhető információk hasznosítása a vízfolyás-rendezésben

1. A meder nagyvizi teljesítőképességének tervezése. A területünk dombvidéki részein kialakult természetes medrek általában az 1-5 évenkénti nagyvizeket emésztik. £z nemcsak a belterületeken, hanem esetenként a külterületen is elégtelen. A vizfolyá3ok heves, szélsőséges vízjárása miatt nagyon széles a kisvizi nsderben elfajulások nélkül levezetendő közepes kisviz és a kiöntés nélkül levezetendő nagyviz közötti tartomány, izért a megszokottabb trapéz szelvényű medrek mellett összetett szelvényű, padkás medrek tervezésére is sor került. Egyszerű meder teljesítőképességét a Strickler-képletből számították é3 számítják ma is. Ez megfelel az érvényben lévő műszaki szabályozás előírásainak /: üüszaki Irányelvek üI-lo-291/2-85/. Az összetett meder esetére követendő eljárás megállapításához érdemes vizsgálatokat végezni. 1.1. Összetett medrek vizsgálata A hivatkozott előírás szerint " összetett meder vízszállítását az egyszerű, szabályos medrekre vonatkozó egyenlettel kell számítani, ha a szelvénymenti sebességeloszlásra csak az oldalfalak hatnak, a sebességeloszlásban hirtelen változás nincs, az érdességi tényező a nedvesített kerület mentén állandónak vehető." Összetett szelvényeink arányairól az 1. ábra alapján tájékozódhatunk. A padkát és a rézsüt fűfélékből álló növényzet borítja, melyet rendszeresen kaszálnak. Gondozott vízfolyásnál tehát az első követelményt teljesítettnek vehetjük. A második követelmény teljesedésétől a függély - közép

3ebességek szelvénymenti alakulásának tanulmányozásával kaphatunk felvilágosítást. A 2. ábrán az»Arany patak eladi vízmércéjénél / vízgyűjtő terület 96 kri2/ végzett sebességmérésekből szerkesztett függély- középsebeswc - 86 -