A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - A kisvízfolyások vízrajzi munkái, hidrológiája, vízkárelhárítás, a kiépítés gazdaságossági kérdései - PAPP FERENC: Vízgyűjtőrendezés hidroökonómiai vizsgálata

fajlasztásra szorul, a 103 hegy- és dombvidéki vizgyüjtő közül pedig kb. 50-sl kell kiemelten foglalkozni, hogy az érták8sebb mezőgazdasági kultúrájú vőlgyfonéki területeken a termelés biztonságosabb lágyon. Hogy a kérdéssel szükséges és érdemes foglalkozni annak alátámasztására szerepeljen itt csupán egy költság-adat: jelenleg a mezőgazdasági területük évi átlagos belvízkára országosan közel 1 milliárd Ft-ra tehető. 2. A VIZSGÁLATI MÓDSZER ISMERTETÉSEI A kidolgozott vizsgálati módszer alapvetőan 3 részre osztható: - a fels2ini lefolyás, illotve az azt módosító emberi beavatkozások hidrológiai-hidraulikai vizsgálatára, - a termőhelyi adottságoknak a különböző vízgazdálkodási faltételek mellBtti értékelésére, - ás az előbbi kát tányazí gazdasági kihatásainak, a költség-haszon viszony alakulásának elemzésére. A vizsgálat célj

a egy meliorációs területegység vízrendezési főműveinek /csatorna, tározó, szivattyútelep/ méretezésénél a gazdaságos kiépítés tartományának és az optimális kiápítás mártákának meghatározása. Ennek érdekében kiválasztunk egy vagy több '

vizsgálati időtartamo

t, amely tulajdonképpen a tervezett főművek élettartama, pontosabban az az idő, melyen belül ellátják eredeti feladatukat. Maghatározzuk a vizsgálati időtartamhoz tartozó mőrtákadó hidrológiai osareánysorozato

t, azt az esománykcmbinációt /hóolvadás, nagycsapadák, külvíz, belvíz, fakadővíi/ maly a vizsgálati időtartamon belül egyáltalán valőszínü- 74 -