A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - A kisvízfolyások vízrajzi munkái, hidrológiája, vízkárelhárítás, a kiépítés gazdaságossági kérdései - DR. BRATÁN MÁRIA: Halastavak hatása a lefolyásra a Kapos vízgyűjtőjén

A Kapós Kurd 1934-55 év közötti középvizhozamai 5,2 a'/s, a7, 1956-85 közötti időszakra 5,7 K'/S; a kottő közötti eltéi-és éppen a szennyvíz- és ipari vizbevezetés többlete. Tendenciaként a Koppányhoz hasonlóan kis mértékű csökkenést mutatnak az idősorok a 60-as évektől napjainkig. A 60-as évek végétől nem volt olyan lényeges vi?.iigyi beavatkozás, amely ezt indokolná, ennek elsősorban természeti okai vannak /az időszak elején nedves, a végén száraz évek, nezőgazdasági terméshozamnövekedés és az összegyülekezéíii és lefolyás! viszonyok romlása/. Itt kell számba venni a tavak párolgási fogyasztását is. Átlagos 300 rom/év veszteség mellett a Kaposon 0,12 n'/s, a Koppányon 0,04 o'/s vízfogyasztásra kell számitanunk. A trendvonalak enné! lényegesen kisebb csökkenést mutatnak. A szennyvízbevezetések növekvő mértéke a vízfogyasztások növekedése ellen hat, de a halastavak veszteségeit valószínűleg túlértékeljük. /Pl. az elszivárgó vizek egy része visszajut a mederbe./ Ta

vak hatása az árvizhozamokra A Kapós kurdi árvizhozamainak idősorát vizsgálva ir.eeállap.-'.tható, hogy az 1934-55 és az 1956-65 közötti időszak eltérést nem mutat, homogén, azonos eloszlásból származik 96 5Í-0S valószínűségi szinten. A tározott árvlztömeg / 1. l.sz. táblázat/ jelentéktelen, a halastavak üzemmódjából is következően. - 43 "