A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - A kisvízfolyások vízrajzi munkái, hidrológiája, vízkárelhárítás, a kiépítés gazdaságossági kérdései - DR. BRATÁN MÁRIA: Halastavak hatása a lefolyásra a Kapos vízgyűjtőjén

Bevezetés A társadalmi-gazdasági fejlőd'és során a vízgyűjtők természetes lefolyás! viszonyai állandóan változnak. A vízrajzi gyakorlatban kialakult módszer az évi jellemző vízhozamok idősorának vizsgálata; különösen a jégmentes kisvizek idősora matatja szemléletesen, hogy egy bizonyos szelvényben, illetve a hozzá tartozó vízgyűjtőn voltak-e olyan természeti okok vagy emberi beavatkozások f olyamányaként jelentkező változások, amelyek az összegyülekezési és lefolyás! viszonyok homogenitását megbontották, Az idősor az eredő hatást tükrözi. Az azt kiváltó okok természetes, illetve mesterséges részre való bontása további elemzést igényel. A következőkben megkíséreljük annak feltárását, hogy a Kapós rendszerében létesített halastavak mennyiben járultak hozzá a kis/közép- ós nagy/ vízhozamok alakításához. A Középdunántuli Vizügyi Igazgatóság működési területén különösen a Kapós és a Koppány vízgyűjtője /

l. ábra

/ bővelkedik halastavakkal. A Kaposon a kurdi vízmércéig lU3 db halastó és k tározó, a Koppányon Törökkoppányig 16 db, Tamási-ig összesen 71 db halastó és 6 db kistározó épült. A halastavak az ötvenes évek második felében, a tározók zömmel a hatvanas években létesültek. A továbbiakban azt vizsgáljuk a tavak milyen hatással vannak a lefolyásra. - 36 -