A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

TÁROZÁS - HEGEDŰS SÁNDOR–SZAKÁCS SÁNDOR: A Hór–Kánya vízgyűjtő lefolyásszabályozási kérdései

A módszer lényege, hogy a téli félév csapadékát réss^bon a gabonafélék vetését követő kelesztő öircöíésnol, r' ben koratavaszi tározó öntözésekkel mintegy 350 - • j.x egészítjük ki. Az általános fejlesztéstől függetlenül lehet, vagy kell megvalósítani a zöldségterületek öntözésbe vonását, iil. a vetőmag termesztési, aprómag, szaporítóanyag termesztési célú öntözés-fejiccstóseKot. Azok önmagukban lo igen kedvező erednényüek lehetnek. Éppen ezért az ilyen igények mielőbbi áttekintése szükséges. Egyéb járulékos hasznosítási lehetőségként a hálásnat, a viziszárnyas tenyésztés, illetve a vízparti üdülés jött számításba. A halaszati hasznosítás a viziszárnyas tenyésztéssel összhangban is megvalósítható. A vizparti üdülés aaonb&n a vlziszarnyas tartással már nem hangolható össze. A város közelsége miatt ugy tűnik, hogy hosszútávon szánolni kell a parti birtokosok, a környező zártkerti tulajdonosok üdülési jellegű szerveszkedésévei, vagy as ilyen igények spontán érvényesítésével. ippen esérc célszerű lenne mielőbb kialakítani a város, valamint a termelcssövctKozet és a vizügyi igazgatóság üdülésrejlosztés3el Jcapcsolatos közös állásfoglalását. Azt össze kell hangolni a halászati hasznosítással, biztosítani kell a tervszerű keretek közötti fejlesztést. - 284 -