A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

TÁROZÁS - HEGEDŰS SÁNDOR–SZAKÁCS SÁNDOR: A Hór–Kánya vízgyűjtő lefolyásszabályozási kérdései

Eddigi tapasztalataink alapján vannak olyan csapadékérté­kek amelyekből gyakorlatilag lefolyás nem alakul ki. Ezek 'nagyságrendi meghatározása jelenleg csak bocsülhető. Ugytünik, hogy kb. 5 - 10 mm közötti napi csapadékok ese­tén, ha nem volt előkészítő csapadék, nem alakul ki lefo­lyás. Az éves csapadékoknak is van olyan küszöbértéke, amelyeket na nem ér el a vízgyűjtőterületen, a lefolyás aránytalanul kis nányadban realizálódik. Az elmúlt évek adatait figyelembevéve a Kór-völgyén kb. 400 - 450 mm között van az az évi átlagos csapadék, ami alatt lefolyás­sal nem lehet számolni, illetve csak a karsztból származó kisvizi vizhozam értékek jelentkeznek. Ezeic a Kérdések a vízhasznosítási oldalról érzékeltetik a szükséges tározótérfogat, illetve a hasznosítható viz­Jcészlet viszonyokat. A korábbi hidrologiai, hidrometeoro­lógiai észlelések ezekre még nem adtak választ. Az elkövet­kező időszakban a tározóméretezésscl az egymásután követ­kező aszályos évek szempontjából i3 foglalkozni szükséges. Az 19Y4 évi. október végi - november eleji rendkívüli csapadékok időszakában a lefolyás! tényező az előzőekben ismertetett 0,25-ös átlagos értéket lényegesen meghalad­ta. Ilyen időszakokban a párolgás gyakorlatilag megszűnik, a lefolyás a felső talajrétegek eliszapolódása miatt pedig jelentősen megnövekszik. Csak az erdőterületekben marad meg az átlagos érték. Ennek megfelelően a hosszan­tartó nagy csapadékok lefoiyohányada lényegesen nagyobb, mint a ritkán jelentkező vagy rövid időszaki nagy csapa­dékoké. tírre elsősorban az árvizi térfogat meghatározásá­nál kell figyelemmel lenni. - 279 -

Next

/
Thumbnails
Contents