A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Lotz Gyula főelőadása: Dombvidéki vízfolyások rendezésének időszerű kérdései

topjával együtt. így jött létre egyfajta "kulturtáj", mely - a természetes állapotú vízfolyások völgyeivel összehasonlítva meglehetősen sivár. Nyugat-Európához viszonyítva ez a folyamat hazánkban sokkal rövidebb idő alatt és sokkal intenziveuben játszódott le. Ennek megfelelően káros következményei is gyorsabban, intenzivebben fognak jelentkezni, sőt már (a vízminőség vonatkozásában) jelentkeznek is. A gondolkodó, felelősségérzettől áthatott kultúrmérnök előtt csak egy feladat állhat: megszabadulva az utolsó negyedszázad beidegződött szemléletétől megkísérelni vizfolyásrendezéseink kéro3, nemkívánatos következményeit kompenzálni, a még hátralévő vízrendezéseket - fiatal kollégáink okulására és indítására is - más, ökológiai szempontokat is figyelembe vevő szemlélettel végrehajtani, ugy, hogy vízfolyásaink a természetbe illeszkedjenek. Milyen elvek szerint is rendezzük hát a jövőben vízfolyásainkat? Ezek az elvek nem ujak, már több, mint száz éve rendszerbe foglalták őket. Akkor a technikai feltételek hiányában a kérdés "nem volt érdekes", hiszen egyszerűen nem volt mód olyan beavatkozásokra, melyek a természetes egyensúlyt veszélyeztették volna. A kérdés Hyugat-Európában is csak az utolsó 25-3o évben lett aktuális. Ma már több államban törvény kötelezi a vizrendezőt arra, hogy a vízfolyásokat természetbe illeszkedő módon épitse ki. iiem lehet célom, hogy a természetbe illeszkedő vízfolyásrendezés témáját ezen összefoglaló előadás keretében kimerítsem - erre már terjedelmi okokból sem kerülhet sor. csupán néhány alapelvet, gondolatot villanthatok fel, melyek továQbgondolkozásra, a széleskörű külföldi irodalom tanulmányozására serkenthetik kartársainkat. Először is a vizfolyásrendezés fogalmát kell kibővítve definiálni. A vizfolyásrendezés fogalomkörébe tartoznak - 14 -