A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Lotz Gyula főelőadása: Dombvidéki vízfolyások rendezésének időszerű kérdései

tétben az Alföld nagy vizimunkáival - csak századunk ele­jén indult meg, akkor is csak helyi beavatkozásokra, e­gyes vizfolyásszakaszokra szőritkozva. Ennek oka részben az volt, hogy kevés, "államsegélyes" munkától eltekintve a mederrendezés költségeit a parti birtokosoknak kellett viselni. Ezek gazdasági teherbiróképessége nem volt akko­ra, hogy a költségeket - akár társulat alakításával is ­viselni tudják. Másrészt a dombvidék völgyfenekei, árte­rei gyepmüvelésben álltak, ahol a kiöntési gyakoriság csökkentése - az árvizek jótékony tápanyagpótló szerepe miatt - nem volt kivánatos, ahol pedig felmerült a völgy­fenék lecsapolásának igénye (és ehhez az anyagi eszközök is rendelkezésre álltak), a természetes fejlettségű meder a nyilt árkok csatlakoztatásához elegendő mélységű volt. A parti birtokosok költségviselésének elve olyan önműkö­dő gazdaságossági kontrollá vált, mely a túlzott igények kielégítését szolgáló erőszakos beavatkozások végrehajtá­sát eleve lehetetlenné tette. Ilyen körülmények között dombvidéki vízfolyásainknál olyan beavatkozásokra, rende­zési munkákra, mely az ökológiai viszonyokat gyökeresen (és károsan) megváltoztatta volna, nem kerülhetett sor. Ez a helyzet - bár az időszak végén más jellegű indíté­kokkal, melyeicet szükségtelen itt részleteznem - maradt fenn az 195o-es évtized utolsó évéig, 3 mezőgazdaság szo­cialista átalakításáig. Ekkor vált hazánk a mezőgazdasági nagyüzemek országává, függetlenii attól, hogy a gazdaságok sik- vagy dombvidéken, jó, vagy rossz termőképességü tala­jokon alakultak. A gépesitett mezőgazdasági nagyüzemek mélyebb talajvízszintet, a szántóföldek gyorsabb viztele­nitését igényelték. További követelmény volt a lehetőleg nagy, szabályos alakú táblák kialakitása. A mezőgazdasá­gi terület csökkenése - ipartelepek, közlekedési létesít­mények céljára történő igénybevétel - következtében a termőterület növelésére több helyen szántómüvelésbe fogták az addig gyepmüvelésü völgyfenekeket. Nagy területeket dréneztek. Ezek a körülmények fokozott követelményexet - 12 -

Next

/
Thumbnails
Contents