A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Tókörnyéki víziközművek (Hévíz, 1986. június 17-19.)

II. SZEKCIÓ – TÓKÖRNYÉKI VÍZI KÖZMŰVEK - VÍZELLÁTÁS - KISMARTY-LECHNER ÖDÖN: Balatonfűzfő csúszásveszélyes területek víz… megvalósítási lehetőségei

1969-ben már 3,0 - 3,5 cm/év nagyságrendű elmozdulásokat észleltek egyértelműen a Balaton Irányába« A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a terület álta­lánosságban épitésre nem alkalmas. A tényhelyzet azonban kialakult igy a vizsgálat kapcsán arra kellett koncentrál­ni, hogy a legkisebb kockázat mellett milyen műszaki bea­vatkozások lehetségesek. Általánosaágban le kellett szögeznünk, hogy a területen mozgások a továbbiakban is lesznek, a mérnöki beavatkozá­sok csak a mértékük csökkenését tűzhetik ki célul. A szakvélemény készitése kapcsán azt az alapvető ellent­mondást kellett feloldanunk, hogy az épitósi korlátozás alatti területen a közművesítés — különösen a csatornázás ­valószínűleg javit a helyzeten, azonban a korlátozás miatt nem építhető. A geológiai helyzet áttekintése után az alábbi alapvető szempontokat rögzítettük. - Ivóvízellátás csak ott létesítendő ahol a szennyvízcsa­tornázás is megoldható. - Az udvari vízkivételi lehetőséget nem szabad megengedni, /az esetleges elfagyott és eltörött csövön hosszúidon ke­resztül ellenőrizhetetlen talajáztatás lehetséges./ - Közkút csak ott telepíthető, ahol kiépített csapadékvíz elvezető rendszer működik. Ugyanez vonatkozik a tűzcsa­pokra is. - Tilos a vízellátás a teljes épitési tilalom alá vont te­rületen, mint az u.n. jánoshegy és a már emiitett Bala­tonkeneséhez tartozó részen. - Az ivóvizvezeték hálózat lehetőleg egy ponton és gyorsan kizárható legyen. - 64 -

Next

/
Thumbnails
Contents