A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Tókörnyéki víziközművek (Hévíz, 1986. június 17-19.)

II. SZEKCIÓ – TÓKÖRNYÉKI VÍZI KÖZMŰVEK - VÍZELLÁTÁS - DR. LÁZÁR JÁNOS–SZILVÁSSYNÉ DR. VÁMOS ZSUZSANNA–DR. HORVÁTH MIHÁLY: Balatonfelvidék néhány forrásvizének színképanalitikai vizsgálata

Az anód és katód elektromos s zigeteleset üvegcső latja el» A csatlakozások vákuumszigetelésére szilikongumi gyűrűk szolgálnak. A kisülési cső homlok - felületén kvarcüvegből lévő ablak van a kilépő fény számára. A lcatódegység furatába helyezhető el a hengeres furatú katódcsésze. Az anód és a katódegység is kettős falú és vízzel hűthető. A katód igényel intenzívebb hűtést, s ennek hűtésére kb. 5-6 l/perc mennyiségű vizet áramoltattam át, míg az anódnál 1 l/perc mennyiség is elegendő volt. A nemesgáz folyamatos átáramoltatása és a vákuumrendszer biztosítja a megfelelő atmoszférát. A gázban, vákuumrendszerben lévő káros anyagok /víz-, gőz, olaj, Hg/ megfogására száraz jeges kifagyasztó csapadékot alkalmaztunk. A gerjesztés a kisülési csőben 666 Pa nyomáson történik nemesgáz áramlása közben. A kisülési csőre kapcsolt egyenfeszültség /1000 V/ hatására a csőben un. önálló gázkisülés indul ki, amelyben az egymással szemben haladó ion- és elektronáram lavinában az ütközések következtében létrejönnek a gerjesztett és az ionizált állapotok. A vizsgált minta atomjai a munkagáz porlasztó hatása révén kerülnek a kisülési térbe, ahol az elektronütközések gerjesztik, illetve ionizálják a jelenlévő atomokat. A gerjesztés folyamatában igen jelentősek még a munkagázként alkalmazott nemesgáz metastabil állapotú atomjai /8/. - 3o -