A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Tókörnyéki víziközművek (Hévíz, 1986. június 17-19.)

II. SZEKCIÓ – TÓKÖRNYÉKI VÍZI KÖZMŰVEK - VÍZELLÁTÁS - TOPSCHÁLL JÓZSEF: Az üdülőterületi vízellátási rendszerek üzemeltetésének sajátosságai

Ezen vizraüvékkel szemben jelentkező vizigény heti periódusban tapasztalható ingadozása /esetleg az évszakos is/ ugyanis általában ellenkező előjelű, mint az üdülőterületeken. Jól szanlélhető ez az 5. és 6. ábrán, ahol a balatoni üdülőövezet és a tőle 50 km-re eső megyeszékhely, illetve a Vei ercei-tó és az üdülőkörzet két közeli nagyvárosának vizigény változását tüntettük fel. 5 ábra A viztogyasttás alokulása júl hónapban ÍI9S3J A fogyasztás alakulása jól mutatja a városokból való hétvégi elvándorlást a közeli üdülőterületre; másrészt a városokban általában is tapasztalható hétvégi fogyasztás csökkenést. Közös regionális vizmürerriszer kiépítésé­vel, illetve az eltérő fogyasztási csúccsal biró vizmüvek összekapcsolásá­val az egyébként önállóan kiépítendő termelőkapacitás jelentősen csökkent­hető. A rendszerek közötti kapcsolat, a szükség szerinti - a kapacitás jobb kihasználása és az egyenletesebb termelés miatt - jelentős üzanköltség meg­takarítást is eredményezhet. Az ipari üzanekkel való kooperációs lehetőség jó példája; a Velence-tavi vizmürendszer, ahol a viztermelő telep nyári idő­szakot követően felszabaduló kapacitása az Ercs-i Cukorgyár szintén szezo­nális jellegű termelését szolgálja. A regionális vizmürerriszerek kiépítésénél, továbbfejlesztésénél nagyon lé­nyeges - mind a beruházási, mind üzanköltségek alakulását döntően befolyá­soló - kérdés az, hogy az ingadozó vízszolgáltatást milyen létesítmények megvalósításával oldjuk meg. - 21 -

Next

/
Thumbnails
Contents