A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Tókörnyéki víziközművek (Hévíz, 1986. június 17-19.)

II. SZEKCIÓ – TÓKÖRNYÉKI VÍZI KÖZMŰVEK - CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - SZLÁVIK SÁNDOR: Balaton térség regionális szennyvízelvezetésének és kezelésének fejlesztési koncepciója

4. TELÍTETTSÉGI ÁLLAPOT Az ezredforduló utáni időszakban a Balaton társág eléri az ú.n. tslitettségi állapotot. A népesség nem nő számottevő mértékben, a csatornázottság aránya már nem növelhető gazdaságosan, igy a szennyvízmennyiségek növekedésére gyakorlatilag számitani nem kell. Az 1995-2000 közötti években kialakuló helyzet tehát olyannak tekinthető, amely további központi fejleaztéat nem igényel. 5. A FEJLESZTÉS FŰBB ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA A Balaton térségében 19B5-ben 132 369 m

3/d szennyvíz keletkezik /nyári átlag/, ebből 67 278 m'Vd kerül csatornahálózaton keresztül elvezetésre és tisztításra. A csatornázottság mértéke átlagosan 51 Ezt a tisztítókapacitást 21 db szennyvíztisztító telep biztositja. A további szennyvizmennyiségat házi derítőkben és szennyvíztárolókban gyűjtik, amelyből 2 412 m /d mennyiséget szállítanak el szennyviz, ill. iszap formájában. Az ezredforduló idején a társágben 152 767 m

3/d szennyviz keletkezésével lehet számolni, melyből 132 000 m

3/d kerül a csatornahálózatokba, ill. a regionális azenny

viz tiszti tó telepekre. A régiók csatornázottsága a telítettségi állapotban átlagosan 86 ,J, amelynek időbeni fejlődését a 3. ábra mutatja be. A Balaton térség teljes regionális szennyvízelvezetési ás kezelési rendszerének kialakítására biztosított beruházási költség mintegy 6870 millió Ft. - 2o5 -