A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - DR. LAKATOS GYULA: A Velencei-tó nádasainak élőbevonata (1979–1984)

A bevonat szervetlen frakciójából, a hamuból kimutatható kationok közül a Ka, K, Ca, Mg "makroeleaeket" és a ?e, lún, Cu Zn"mikroelemeket" határoztuk meg és az elem tartalmukat 3 szárazanyag tömeg százalékában adjuk meg. A könnyebb áttekintés érdekében nézzük meg, hogy az egyes ionok koncentrációira, az öt év során milyen változás a jellemző, az- előzőekben elfogadott százalék értékeket véve alapul» növekedett változatlan cackkent Ka, Mg, Un K, ?e, Zn Ca, Cu Megállapítható, hogy a korábban is nagy Ka tartaloa tovább növekedett és meghaladja a kálium koncentrációját is a bevonatban, ami egyértelműen a lejátszódó fiziko-kásiai folyamatokkal egyeztethető össze. A bevonat kálciua tartalma a csök kenés ellenére is minden esetben nagy, általában 10 % körüli 2 11 érték, ami az erőteljes inkrusztációnak az eredménye ' * s"

t* . A kálciurcmal ellentétben a Mg tartaloa emelkedett és különösen a szürke visek tájainak tisztásain n3gy. A bevonat összetételének tárgyalásakor már utaltunk a szervetlen összetevők fontossága mellett a szerves összetevőkre, amelyek közül az a-klorofill tartalmat és mennyiséget, a szervesanyag tömeget, valamint az autotrofitási indexet tanulmányoztuk. A szerves összetevők elsősorban 0 bevonat minőségi sajátosságairól tájékoztatnak, lehetővé teszik a bevonat tipusok elkülönítését. A Velencei-tó vízminőségi tájainak nádasaiból gyűjtött bevonat a-klorofill tartalma emelkedett, hijzen a korábbival rae^ egyező mintavételi helyekről vett bevonat ainta esetén alig haladta meg, ill. alatta maradt a 0,1 í-riak, amit a követkei összeállítás is bizonyít. a-klorofill % /átlag/ zöld nád bevonata avas nád bevonata 1979 0,105 0,083 1934 0,115 0,104