A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - A BALATON BIOLÓGIÁJA ÉS VÍZMINŐSÉGE - DR. PONYI JENŐ: A Balaton nyíltvizének és iszapjának gerinctelen állatvilága és életkörülményeik

A BALATON NYILTVIZÉNEK ÉS ISZAPJÁNAK GERINCTELEN ÁLLATVILÁGA ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEIK Dr.Ponyi Oenő MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete 1. BEVEZETÉS A Magyar Földrajzi Társaság Balatonbizottsága kezdeményezésére 1891-ben a tavi állatvilág felkutatására külön munkacsoportot szerveztek. A kutatásokat pénzügyi nehézségek miatt idő előtt le kellett zárni (6). Az eredményeket Entz Géza szerkesztésében 'A Balaton faunája" (2) c. munka foglalta össze. A Magyar Földrajzi Társaság tevékenységét követő időszak Balaton-kutatási eredményeit Entz Géza és Sebestyén Olga irta meg 'A Balaton élete' c. munkában (3). A szerzők különösen nagy érdeme, hogy a századfordulótól 1940-ig terjedő időszakból származó nagyszámú, de heterogén, sokszor rendszertelen gyűjtésen alapuló eredményeket, megfigyeléseket, thienemanni szemlélettel kerek egységbe foglalták össze. 1940-tól az 1950-es évek közepéig terjedő időszakot a balatonkutatás szempontjából pangás jellemezte. Ez részben a háborús következményekre, részben a tihanyi intézetben kutatást végzők csekély létszámára vezethető vissza. Az intenziv tókutatás 1956-tól kezdődően indult meg. Ekkor jelentős eredmények születtek a parti öv megismerése vonatkozásában. A halbiológia köréből kiemelkedtek a süllő növekedésével és táplálkozásával kapcsolatos vizsgálatok. A beömlő kis patakok tanulmányozása az első fontos lépés volt a tó és környezete kapcsolatának megismerésében. - 6oo -