A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - FEJÉR VILMOS: Velencei-tavi part- és mederszabályozási munkák fejlődése, jelenlegi állapota és további tervek

teljes egészében a Középdunántuli Vizügvi Igazgatóságra hárult. Az Igazgatóság elkészítette "A Velencei-tó Part- és Mederrendezési Altalános terv"-ét, mely alapja az egész Velencei-tavi part és mederszabályozási tevékenységnek. A tervet az OVH.M/I/l-5/. I972.II.I/ számon hagyta jóvá, A Velencei-tavi Fejlesztési Program és a Velencei-tó Partés Mederszabályozás Altalános terve a partszabályozással kap csolatban az alábbi célkitűzéseket jelöltöm meg: - A sekély, mocsaras parti sáv feltöltésével és megvédésével beépitésre, hasznosításra alkalmas területek létrehozása. A feltöltési szélességek a városrendezési tervekkel összhangban kell megállapítani. A partvonal vonalvezetése feleljen meg a terület rendeltetésének és a vízügyi kívánalmaknak. - A part errozió megakadályozása. - Csónakkikötők, hajókikötők építése. 2.2. Part szabályozás Az előirányzat szerint a tó 17 km-es partvonalát kell szabályozni, mely kapcsán közel 25 km vonalhosszúságú partvédőmű, hullámtörő, kikötő kerül kialakításra. A nagvvolumenü munka \

régzésének alapfeltétele az egységek a meglévő technológiákhoz igazodó a területrendezési szempontokat is figyelembe vevő tervezés. A Fejlesztési Programban meghatározott építési mennyiség szükségessé tette olyan partfaltípusok kialakítását, melyek az üdülési igényeknek megfelelnek, biztosítják a part errozió elleni védelmét, gyorsan a gépi technológiához igazodva építhető. A Középdunántuli Vizügvi Igazgatóság Műszaki Tervezési Osztályán kidolgozták a Velencei-tavi partfaltípusokat. A típusok kialakításánál figyelembe kellett venni: a./ Az északi és déli part eltérő jellegét. A D-i part lapos, többnyire keskeny nádsávval határolt - 53 -