A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - PAPPNÉ URBÁN JUDIT–SZABÓ GYULA: A Velencei-tó és tározói vízkészlet-gazdálkodásának vizsgálata vízmérleg-szimulációval

E két szabályozási mód közül az előbbi /felső vízszint tartása vizeresztéssel/ a valóságban is megoldható megfelelő kapacitású túlfolyó kialakításával /ugy a Velencei-tóban, mint a tározókban/. Az alsó vizszint pontos tartása a valóságban kétségkívül nehezen megoldható feladat. 2. A VÍZMÉRLEG-SZIMULÁCIÓ MÓDSZERE, FELHASZNÁLT ADATOK Elképzelésünk az volt, hogy egy meghatározott időszakra egy elméleti "0" pontból /készletből/ kiindulva, a tényleges adatokkal szimuláljuk a Velencei-tó és a két tározó vízháztartásának alakulását. Modellünkben - mivel a vizgyüjtőn történő emberi tevékenység /pl. bányamüvelés, halastavak, öntözés, stb/ hatására nincsenek megbízható adataink - a számításokhoz a vizmérleg-egyenlet legegyszerűbb formáját használtuk, azaz hogy egy adott "i" hónapban bekövetkezett készletváltozás a "bevétel" és a "kiadás" egyenlege: AK

± = C

i - P

i + Hj^ /1/ a hóvégi készlet pedig K1 = Ki-1 + A

Ki 12

1 ahol: K - a hóvégi készlet AK - az adott hónap készletváltozása C - a csapadék P - a párolgás H-a hozzáfolyás Szabályozott tározókról, ill. tóról lévén szó, a készlet egy meghatározott szint fölé /

K

ma

x/ ne

m emelkedhet, a "vizfölösleget" le kell eresztenünk, azaz ha K. - K SO, akkor L. = 0 / 3 / i max 1 ha K. - K >0, akkor L. = K. - K /4/ x max i i max ahol L. - a leeresztés. x - 34-