A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - PAPPNÉ URBÁN JUDIT–SZABÓ GYULA: A Velencei-tó és tározói vízkészlet-gazdálkodásának vizsgálata vízmérleg-szimulációval

A VELENCEI-TŐ ÉS TÁROZÖI VIZKÉSZLETGAZDÁLKODÁSÁNAK VIZSGÁLATA VIZMÉRLEG-S ZIMULACIÖVAL Pappné Urbán Judit és Szabó Gyula Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Hidrológiai Intézet összefoglalás A Velencei-tó a Balaton mellett fontos szerepet tölt be a hazai és idegenforgalmi üdülési igények kielégítésében. E fő hasznosítási formát szem előtt tartva igen jelentős vízgazdálkodásié jlesztési munkát végeztek a tavon és vízgyűjtőjén az 1970-es évek elejétől kezdve. A tó meder- és partszabályozása mellett, a Császárvizen létesített két tározóval megteremtették a Velencei-tó vízszint-, ill. vizkészletszabályozásának az alapjait is. A felső, Zámolyi-tarozó /1971-től üzemel/ 4,5 millió m

3, a Pátssi-tározó /1975-től kezdve működik/ pedig 7,8 millió m3 viz tárolására alkalmas, vagyis a Velencei-tó átlagos térfogatának /36,1 millió m-> / mintegy egyharmadát lehet a vízgyűjtőn tartalékolni . A Velencei-tó vízszintszabályozásának üzemi tapasztalatai arra indították a KDT VÍZIG szakembereit, hogy 1985-ben a VITUKI-t a vízminőségi szempontokat is figyelembe vevő vizkormányzási módok vizsgálatával bizza meg. E feladat lényegében abból adódott, hogy a tározókban jelentkező eutrofizációs jelenségek miatt a Velencei-tó vizpótlását - a tó vízminőségi állapotának veszélyez cetése nélkül - bármikor és akármilyen formában /vízmennyiségben/ az utóbbi időben nem lehetett megoldani. E rövid tanulmányban a mennyiségi vizsgálato

k mód szerének lényegéről és a főbb eredményekről számolunk be.