A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - DR. GORZÓ GYÖRGY: A Velencei-tó vízutánpótlásának biológiai szabályozása

keletkező, kiváló ként /max.3 ng S/l/nap/ a kénredukáló baktériumok újra szulfiddá redukálják. A folyamat megfelelő szerves szubsztrát esetében körfolyamattá zárul. A kénciklus egyes folyamatait a bakteriológiai vizsgálatok is igazolták. Tározóeresztéskor a szulfátredukáló /Desulfovibrio spp./, a redukált kénvegyületeket oxidáló /Thiobacillus spp./, a kénredukáló /Desulfuromonas sp./ ós a fotoszintetizáló /Chromatium és Thiospirillum spp./ baktériumok mennyisége ugrásszerűen megnő /5.6.és 7. ábra/. 4. A betáplált viz szerve3anyagtartalma és a befogadó "szulfurétum" jellege a vizutánpótlást meghatározza. Csak a nagyterületen történő szétosztás és lassú betáplálás jelenthet környezetkímélő megoldást. 5. IRODALOM 1. Ádám,L.,Ber.defy,L.: A Velencei-tó kialakulása és vizszinváitozása. Vizrajzi Atlasz 12. VITUKI. /1972/. 2. Earanyi,S.: A Velencei-tó hidrológiai jellemzői.VITUKI./1973/. 3. ?elföldy,L.: A Velencei-tó vízminőségének vizsgálata VITUKI részjelentés. /1972/. 4. Felföldy,L.: A Velencei-tó hidrológiai vizagálata. VITUKI té:.abe számoló /1980/. _ . lOrzó.Gy., Fejér,V.: A Császárviz torkolati szelvényének új kialakítása. Ujitási javaslat. KDT VÍZIG. /1981/. o. Gorzó,Gy.,Kiso,G.: A Balatoni 1982 évi trofitásenelkedés okai. Vizügyi.Közl. /1984/. 7. Gorzó,Gy.: A Balaton üledékéből kitenyészthető planktonikus, heterocisztás cianobaktériumok. Hidrol.Közl. /1935/. Gorzó,Gy: A Velencei-tó vizutánpótlásának biológiai szabályozása. Vizgazd. a Középdunántúlon /1935/« ?. Kovács,U.,Gorzó,Gy.,Gacsó,L.,

Busies,I.: A Velencei-tó nádas állományának felmérése és minősitése. Geodéziai és '.kartográfiai Egyesület /1985/. - 3o -