A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - DR. GORZÓ GYÖRGY: A Velencei-tó vízutánpótlásának biológiai szabályozása

giai szűrőt igyekezett kihasználni /4./, 1930-Sl-re sorozatos kénhidrogén okozta halpusztuláshoz vezetett. 1982-ben a Velencei-tó vizutánpótláea már lehetetlenné vált. 1933-ra elkészült az új, Pákozd alatti bevezetés, amely a tározóviz nagy

; nádas, úszólápos területen történő szétosztását előtározás után biztositja /5./. Az utóbbi években végzett vizsgálatok során kiderült, hogy a vizutánpótlás szabályozásában két alapvető tényt kell figyelembe venni /3. és 9./: - a tározóviz autochton szervesanyag tartalmát /trofitáV; - a befogadóban még fellelhető ua. "szulfurétun" tipusú ekoszisztéma szervesanyag bontását /szulfátredukció/. 2. A ZÁPOLYI ÉS PÁTKAI TÁRÓZÓREKDSZER BIOLÓGIAI ÁLLAPOTA A Zámolyi tározó /térfogat: 4,5 millió r?, vizmélység:l, 65 c

1/ viszonylag kedvező vizminőségét a hetvenes évek végétől egy tömegesen jelentkező cianobaktérium /Aphanizomenon flos -aquae Ralfs/ politróffá változtatta / 1. ábra /. 1. ábra: A Zámolyi tározó trofitdsának alakulásé - 21 -