A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - FERTŐ-TÓ - ÁBRAHÁM MARGIT: A Fertő-tó vízminősége

A FESTŐ TÓ TXZÍHIÍŐSEGE Ábrahám lí?-rgit X XÉszak-dunántuli Vizügyi Igazgatóság ÖSSZEFOGLALÁS Tanulmányunkban a Fertő tó vízminőségének általános jel­lemzőit, a főbb összefüggéseket ismertetjük. A magyar ol­dali fő tápláló vízfolyás - a Rákos patak - szennyezett, de kisvizhozamu, ezért a tó vízminőségére számottevő ha­tást nem gyakorol. A tó bőraktározó képessége alacsony. A víz magas sótartal­na természetes eredetű. A tó Tizének sóháztartását a las­sú dusulásl, tekoncentrálőáási folyamat jellemzi. A szervesanyag koncentrációban lényeges változás nem kö­vetkezett be, az egyes komponensek nagyságát főleg a le­begőanyag tartalon befolyásolja. A njT.lt viz oxigénellá­tottsága jó. Az oldott oxigén tartalom alakulásánál csak a szezonális és napszakos ingadozás figyelhető meg. A szervesanyag terhelés kicsi, a kémiai oxidálhatóság igen magas. A tó r.yiltvize tápanyagszegény, az összes foszfor értékek alacsonyak. A tápanyag tartalomnál egyértelmű évszakos periodicitás nem mutatható ki, de vegetációs időszakban a nitrát-nitrogén csökkenése és a viz HI, «értékének stag­nálása megfigyelhető. Az utóbbi években az és tar­talom csökkent, ami a tó mindkét oldalán tett vizmir.őségi intézkedésekkel magyarázható. A tápanyagok alacsony szint­je még a nádövezet szűrő hatásának az eredménye. A tó vize a vizsgálatok szerint politipitus viz, erősen - 192 -

Next

/
Thumbnails
Contents