A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - FERTŐ-TÓ - DR. DINKA MÁRIA: Adatok a Fertő szedimentumának elemtartalmáról

ÖSSZEFOGLALÁS A Fertő különböző jellegű területén vizsgáltuk a szedimentum szerves-C, Kjeldahl-N és P-/összes, szervetlen és szerves/ tartalmának alakulását, melyről eddigi vizsgálataink és az irodalmi adatok alapján a következőket mondhatjuk: - A tő nyilt vizi területén a nádas /mint szedimentációs zóna/ közeléből és a Fertőrákosi öbölből származó szedimentum minták közel 100-150 jug/g-mal több foszfort tartalmaznak, mint a vizsgált belső tavak/kivéve a Pitner sarkot, ahcl a felső 5 cm-ben mértük a legmagasabb foszfort, mely a szedimentum durva növényi maradványainak tudható be/. A foszfor-tartalom a mélyebb rétegek felé haladva csökkenő tendenciájú, melyre vonatkozóan számos adatot találtunk 12., 4./ az osztrák tórészre vonatkozóan is. - A foszfor-tartalommal ellentétben nagyobb szerves-C és kN-tartalmat mértünk a belső tavak és a Fertőrákosi öböl szedimenturnában, mint a nyilt vizi zónában. A különböző tipusu helyek szerves-C és kN-tartalmának alakulásában lényeges 'eltérések figyelhetők meg. Mig a nyiltvizi zóna szedimentumának szerves-C és kN-tartalma az általunk vizsgált 20-30 cm-es mélységig csökkenő /s ez a tendencia megegyezik az osztrák tőrészre vonatkozó irodalmi adatokkal 4./, addig a belső tavakban - kivéve a Pitner sarkot - és a Fertőrákosi öbölben a szerves-C és kN-tartalom az első néhány cm-es rétegben csökkenő és a 10-15. cmtől növekvő tendenciájú.