A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási tevékenysége

TERMÉSZETVÉDELEM Az Alföld délkeleti részén az erdélyi hegyekből nyugatra rohand folyók hatalmas tó- és láprendszert hoztak létre. E vidék élővilága oly gazdag volt,hogy hozzá hasonló ma Európában már csak a Duna deltatorkolatánál található. A lakosság számának növekedésével a mocsarak mind nyilvánvalóbban akadályozták a gazdasági fejlődést. A XIX. században hajtották végre a vizszabályozásokat, amelyek eredményeképpen ma az európai országok között Magyarországon található a legnagyobb ármentesitett terület, 2,4 millió ha. E nagyszabású természetátalakitó munka során eltűntek a mocsarak a hozzájuk tartozó élővilággal együtt. Létrejött viszont az a másodlagos folyóártéri tájforma, amely nemzetközi értékelésben a pusztai tájforma mellett a magyar természetvédelem legsajátosabb tájértéke. Megőrzésére létesítették 1979-ben az 51oo ha kiterjedésű Körösvölgyi természetvédelmi területet,mely a Hármas-Körös gátak közé szoritott hullámterének egy 7o km-es szakasza. A hullámtér bokros-ligetes állományban növő füzesnyárasai sok értékes állatfajnak nyújtanak életteret. Az emlős állatok közül az európaszerte szigorúan védett vidra /Lutra lutra/ jelenti a muzeális jellegű ritkaságot. A madarak közül kiemelten kezel.t természetvédelmi érték a kiskócsag /Egretta garcetta/ és az üstökösgém /Ardeola ralliides/. Mindezt egy sajátos arculatu táj foglalja magába, amelyben a harmonikus egységet alkotó települések, hidak, szivattyúházak, töltések, folyók, füzesek, gyepek, holtágak jól példázzák, miként kapcsolódik a művi és a természeti értékeit az 19o2-ben épitett és használaton kivül helyezett Peresi szivattyútelep épületében berendezett kiállítás mutatja be. A természetvédelmi terület kezelését a Körösvidéki Vizügyi Igazgatóság látja el. - 51 -