A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

X. Vízminőségi Szeminárium

Bár a beküldött dolgozatok nem tárgyalják a szerves nákroszenynyezőket, a teljesség kedvéért erre is ki kell térni. Magyarországon az iparilag fejlett országokhoz képest a detergens kérdés nem jelent gondot /nax. 0,65 ^ug/1/, azonban vízellátási vonatkozásban meg kell említeni, hogy kis mennyiségű detergens is képes eimlgeáló hatásánál fogva megakadályozni más káros anyagok kicsapódását, ülepedését; ugy azok oldatban maradhatnák és a viztisztitómüvek szűrőberendezésén átjutva az ivóvízhálózatba bekerülhetnek. A vízellátásnál nyersvízként szolgáló peszticid koncentrációkról nem tudtam megbízható adatokat beszerezni, de a jugoszláv Zivanov Bp-i WHO előadásból kiderül, hogy a Dunában Bezdánnál és Novisadnál mért beta HCH, Lindán, aldrin, dieldrin, heptaklor, heptaklor-enoxid és DDT koncentrációk sehol sem haladták meg az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala által ajánlott határértékeket. Izrontó szerves mikroszennyezőkkel foglalkozik Dr. Csanádi Mihály eddig nem publikált kéziratában. Felhívja a figyelmet, hogy a fenol tartalmú víz klórozásakor keletkező klórfenolnák élettani jelentősége ugyan nincs, de kellemetlen szaga már 1-2 ^ug/1 koncentrációról felléphet. Ugyanez a helyzet az ammonium-ion tartalmú vegyületek klórozásakor keletkező klóraminokkal. A nonoklóramin még rem okoz ilyen panaszt, de a diklőramin és a triklóramin szaga és ize miatt már kellemetlen az ivóvízben. A Fővárosi Vízmüveknél is feltételezhetően ez okoz időnként kellemetlen szagot. Symons megállapítása szerint az ivóvízkezelés során keletkező klóramLn-konoentrácíónak egészségkárosító hatása nem bizonyított. - 21"

7 -