A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

X. Vízminőségi Szeminárium

A szaprób biológiai feldolgozásból kiderül - amit már régen sejtettem hogy a Pantle-Buck féle index sajnos nem alkalmas az ország vizei differenciált minősítésére, hiszen a vízmennyiség alapján mértékadó vízkészlet be tame zos zaprób zónába tartozik. Az átlagolt algaszám adatok is vajmi kevés információt nyújtanák a gyakorlat szánéra, hiszen mint az későbbiekben kitűnik, a szezonális ingadozás miatt 600 -os eltérés is lehet. A beküldött dolgozatok közül kiemlekedő helyet foglal el, Dr. Homonnay Andrósné és szerzőtársai "Duna vízminőség elemzése a Fővárosi Viziriivek vizsgálatai alapján" cimü dolgozata. A dolgpzat egyrészt a bevezet&rben mondottakat jól támasztja alá, másrészt ismertetésre érdemes uj információkkal bővíti a Duna vízminőségével kapcsolatos ismereteinket. A 2. ábrán jól látszik az első jellegzetes vizminőségváltozás, amely a dunaviz klorid tartalmában jut kifejezésre. Nemcsák abszolút értelenben nőtt a kloridion koncentráció, hanem a két szélső érték közti különbség is jelentős növekedést mutat. Hasonló-képpen érdekes információt nyújt a fenol tartóssági görbe /3. ábra/, melyből világpsan látszik, hogy 1969-ig folyamatosan nöuskedő fenolos jellegű vegyületek kanaentnációja napjainkban visszaszorul. A t. ábra a nitrát-konoentráció éves minimumát és maximumát tünteti fel 1962-től napjainkig. Az emelkedő tendencia egy értelmi. Ezek az adatok kiválóan egyeznek H. Frischherz és W. Bolzer budapesti VHO értekezleten bemutatott nuszdorfi Duna adataival. - 234 -