A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

VITAINDÍTÓ ELŐADÁSOK - I. szekció. Mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodása

I. SZEKCIÓ 3. ÖNTÖZÉS ÉS HALASTÓGAZDÁLKODÁS Vitainditó előadás Dr.Marjai Gyula, ÖKI, Szarvas A./ Az öntözés jelentősége A vízgazdálkodás egységes szemlélete ma már egyre szélesebbkörben hat, mely szerint nein lehet szétválasztani a vízrendezést,a vizbőség kérdését a vízhasznosítástól, a vízhiánytól. Teljesen független az, hogy a tevékenység során kezelt viz természetes vagy mesterséges vízforrásból származik-e. Végül is minden a vizzel kapcsolatos tevékenység feltételezi egymást. A gyakorlati életben azonban mégsem kapcsolódnak ezek mindig komplex módon, sokszor a tevékenységek üzemi, de sok esetben országosan is kampányszerűen jelentkeznek. Ekkor az egyik irányú tevékenység túlsúlyba kerül, mig a másik irányú tevékenység nem kap szerepet. Ebből adódik az, hogy a vizbőség esetére létesített müvek nagyrészt nem alkalmazhatók a vizhiányos időszakokban és forditva. Ezek a beruházások minden esetben nagy költséggel járnak, mégsem teszik lehetővé, hogy később egy más irányú tevékenységek müveit hozzá, lehessen kapcsolni az előzőhöz. A vízhiány sok szempontból közelíthető és fogalmazható meg. Általában a csapadékhoz kapcsoljuk, ami leginkább okozza is. Ezenkívül azonban egyéb tényezők is szerepet játszanak benne. Ilyenek a talajvíz mélysége, a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai. Összességében ezek a tényezők nagyobb térségen belül rendkívül differenciáltak, végül is a termőhely ismeretében dönthető el a vízhiány által okozott kár vagy kiesés. Az elmúlt évi aszály nyomain, mely hazánkat sulytotta és megyénkben is súlyos károkat okozott, újra reflektorfénybe került az öntözés. - 126 -