A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Összefoglaló előadások, határozatok, javaslatok (Szarvas, 1984. július 4-6.)

VITAINDÍTÓ ELŐADÁSOK - I. szekció. Mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodása

szempontból legkedvezőbb eredményeket a vakonddrénezéssel, illetve mélylazitó vakonddrénezéssel kombinált talajcsö­vezés, meszezett drénérku változata adta. Figyelemre mél­tó tapasztalatuk továbbá az is, hogy a gyűjtők 0,4-0,6 l/s.ha fajlagos vizhozamra méretezése országosan is biztonsággal elegendő kell legyen, s hogy a drének vizszállitása a megfigyelt idő alatt —látszólag semmi­féle kedvezőtlen hatással nem társulva— fokozatosan csökken. A drénezéshez kapcsolódva Cifk a rámutat arra, hogy a tu­lajdonképpeni cél nem a vízelvezetés, hanem a talaj víz­háztartásának a szabályozása.Szért megfelelő vizkormány­zó műtárgyak beiktatásával a vizek lefolyását szükségsze­rint lassitani is kell. Ugyanakkor külön rámutat arra a veszélyre, amely a víz­rendezés céljára készült drénhálózatok öntözésre történő felhasználása esetén, a talaj elazikeaedéaének formájá­ban fenyeget. Ehhez magamnak ia csatlakoznia kell, a em­lékeztetek arra, hogy a lényegében azonos körülmények mi­att ugyanarra a hatásra kell számítani, mint ami a magaa talajvizálláau területeken az ármenteaitéa után állt elő: az első néhány évben kiugróan magaa terméae, a utá­na a talaj leromlása. Akinek pedig a történelmi távlat nem elég meggyőző, an­nak külön is figyelmébe ajánlom Kováp a és Szít ó közöa tanulmányát, amelyben egy mai konkrét példán mutatják be, hova vezethet az, ha a termőtalajban a felfelé irá­nyuló vizmozgáa válik uralkodóvá. Figyelembe véve tehát, hogy a vizrendezéa céljára léte­sített drénhálózatok öntözésre történő felhaaználása az utolsó aazályoa évben kezdett gyakorlattá válni, nem lehet elé," nyomatékosan hanraulyozni. hony a drénháló­- 121 -

Next

/
Thumbnails
Contents