A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A Vizügyi Ágazatban az ország vizanalitlkai bázisainak kiépí­tésével az 1950-es években kezdték meg az általános vízminő­ség vizsgálatokat. A mintavételi helyeknek és a vizsgálatok gyakoriságának meghatározásával az 1968-ban kialakított törzshálózati rendszer képezi a felszini vizek vizsgálatának és ágazati minősítésének alapját. Az évek során folyamatosan történt e rendszer szükség szerinti bővítése, jelenleg pedig Ágazati program készül a törzshálózati rendszer korszerűsí­tésére, amelynek kidolgozásában a Fővárosi Vízmüvek is részt vesz. E munkák kapcsán vált tudatossá bennünk, hogy a Fővá­rosi Vizmüvek milyen egyedülálló adatsorral rendelkezik a Duna vizminőségére vonatkozóan. Ezen adatsor értékelése ós nyilvánosságra hozatala a vízminőség változások jellege, ten­denciája, s az okok meghatározása szempontjából alapvetően jelentős és fontos. A Fővárosi Vizmüvek laboratóriumában már az 1930-as évek ele­jén megkezdődtek a rendszeres Duna vizvizsgálatok az épülő és üzemelő kutak vonalában, a folyó teljes keresztmetszetében, különböző mélységekből vett vízmintákból negyedévenkénti gya­korisággal. A vizsgálatok a kezdeti időszakban az oxigén-fo­gyasztás, a klorid-, nitrit-, nitrát-, és ammóniumion koncent­rációjának meghatározására, a vezetőképesség értékének méré­sére, a vas, és mangán meghatározására terjedtek ki. A 40 —es évektől kezdve tovább bővült a kémiai komponensek meo­határozósának köre, 1953-tól pedig bakteriológiai, 1964-től hidrobiológiái, s 1977-től toxikológiai vizsgálatokat is vég­zünk. Mivel a Duna vízminősége alapvető fontosságú a főváros vízel­látása szempontjából a felszini viztisztitómü megépülése óta immár 20 éve az 1659 fkm-nél naponkénti gyakorisággal törté­nik a Duna kémiai, biológiai és bakteriológiai vizsgálata. Ilyen hatalmaa adatsor feldolgozása statisztikai módszerek­kel, s grafikus ábrázolással a legszemléletesebb, s csak - 48 -

Next

/
Thumbnails
Contents