A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

megelőző technológiák ált3l kifejtett tisztítási hatásfokok átlagát hasonlítjuk öcsze. A tisztitási hatásfokok növeléséhez, ipari mérőműszerek /pH, relativ zavarosság, redo;ci potenciál, szabod klór, olajtartalon mérő/ beépítése és kimenő jelének regisztrálása, az automatizáltcág fokának, a technológiai fegyelemnek a növelése, az üzemi dolgozók szakmai továbbképzése és néhány jelentős szabadalom ós újítás alkalmazása járult hozza. 4. ÜZEMELTETÉSI PROBLÉMÁK A NYERSVÍZ AMMÓNIA KONCEUTRÁCIÚOÁIIAK EMELKEDÉSEKOR Téli időszakban a Duna-vizben élő baktériumok tevékenységének csökkenése következtében a nyersviz ammónium-ion koncentrációja jelentősen megnövekszik. 1933-ban például a nyári o,o5--o,l7 mg/l közötti értékekkel szemben, télen 2,4 mg/l->t is mértünk. Az ammonia eltávolítása üzemünkben a jelenlegi technológiánál törésponti klórozással ós poralakú aktivszónnel végrehajtott adszorpcióval valócul meg. .\z utóbbi hónapokban kapott klórcmésztésí görbék töréspontját a Duna-víz ammónia tartalma függvényében a 3. ábrán adtuk meg. A diagramon látható, hogy a töréspontok zöme két párhuzamáé, ferde egyenes között helyezkedik el. A közelítő atlagot reprezentáló görbét vsotag vonallal rajzoltuk meg. Ha az egyeneseket a csökkenés irányában meghosszabit juk, akkor azt tapasztaljuk, hogy az ordinátát nem az origóban motezi!;. Ennek oko az, hogy a klór a Duna-vizben nemcsak az ammóniával lep reakcióba, hanem egyéb szerves és szervetlen vegyületekkel is, amelyek növelik a klór felhasználást és ezek együttes hatása okozza a törésponti görbe felfelé tolódását. Folyamatos üzemelésnél, ha a Duna-viz ammónia kcncentrációja nem változik túl gyorsan, akkor a klóroraésztési görbe segítségével jól beállítható az előklór adagolás. Jzennyezáshullámok jelentkezésekor előfordulhat /pl. 1S3". XI. 13./, hogy nyersvíz aanónia tartalma rövid idő alatt többszörösére - 1» 479 -