A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

elemzéséből származó adatokat tartalmazza. + A mérést spektrofotométerrel végeztük 38o nm hullámhosszon. ++ A zavarosság meghatározást szintén spektrofotometriás módszerrel végeztük 67o nm hullámhosszon. Mindkét esetben kalibrációs görbéről olvastuk le a mért fényelnyeléshez tartozó értékeket. A derité

si üzeir. lefolyása A technológiai rendszer beüzemelését 1983. nov.15-én kezdtük meg. A nyersviz hőmérséklete 7 °C volt ekkor. A beüzemelést o,6 mm/s felszálló sebesség mellett, Alu deritőszer adagolásával inditottuk. Egyidejűleg poharas kísérleteket is végeztünk a koagulációs folyamat ellenőrzésére. Megállapítottuk, nosy a pehelynövekedés lassú, a keletkező csapadék - az alkalmazott 5o-6o g/if kristályvizes aluminiumszulfát adagolás mellett - kevés. 24 óra eltelte után csökkentettük a felszálló sebesség értékét 0,55 mm/s-ra és növeltük a deritőszer adagját 7o g/t-re. Iszapelvételezést nem végeztünk. A deritőiaütárgy különböző szintjeiről /-l,o; -2,5 és - 4,o n-ről/ vett iszapminták csak a legalsó szinten jeleztek 1 ?S-nál kisebb térfogat-koncentrációjú iszapot. 48 óra elteltével a deritőszer adagolást a technológiai rendszerben előbbre helyeztük: az előkezelő műtárgy elvezető csövébe vezettük a vegyszert, ami a o,5 c

! csővezeték térfogatot figyelembe véve a bekeverés idejét két perccel megnövelte. Az alap-deritőszer bevezetését követően 3-4 perccel 2 g/tf CMC segéd-deritőszert adagoltunk közvetlenül a mechanikus vegyscerbekeverőbe, úgy, hogy a seeéd-deritőszerrel kezelt viz tartózkodási ideje a műtárgyban még további két percet tett ki. A leirt technológiai változtatások eredményeként a vegyszerbelceverőből elfolyó vizből vett vízmintákban érzékelhetően megindult a koagulációs folyamat; megjelentek a mikropelyhek. A derítőből sok diszkrét pehely távozott, az iszapfelhő kialakulása igen lassú volt. - 1» 465 -