A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

mérhető volt o. brcc-diklór-r;etán koncentrációja is. Eszerint törésponti klórozás nellett az adott minőségű vizből jelentős mennyiségben keletkeznek trihalometáno":. A koncentrációk - tioszulfát nélküli mintaüvegben - tovább növekedtek /pl. 124-ről 195 -re/, amit azt mutatja, hogy a hálózatban is előfordul további növekedés. C. KÖV2DK32T3TÉS3K .-z ismertetett, üzemi körülmények között vett mintákból végzett vizsgálatok megerősítettek azt az álláspontot, hogy nonoklóraainos fertőtlenítés esetében a szokásosnál nagyobb klór-koncentrációk ős igen nagy '.vuminsav-tartalom mellett sem kell olyan mértékű trihalometár.-kőpzőJlőssel számolni, amely - aai tudásunk szerint - egészség-kockázatot 2elentene. -örősponti klórozás esetében - tehát ha már szabad aktiv klór van a vizben - az adott tipusu vizből a V,HO határértékét sokszorosan meghaladó mennyiségben keletkezik kloroform, ce a bróm-diklőr-netán koncentrációja is jelentős. Ameddig törésponti klőrozásra csak időszakosan, a rövid ideig tartó hálózat-fertőtlenités alkalmával kerül sor, a trihalometánok egészségkárosító /daganatkeltő/ hatásával a gyakorlatban nem kell számolni, mivel a hálózat-fertőtlenités a legkisebb fogyasztású időszakban /éjszaka/ történik, és az erős tulklórozás miatt a viz szinte ihatatlan szagú. Ha viszont olyan technológiát alakítanak ki, amelynek részőt képezi a törésponti klórozás /aminek a hatásos fertőtlenítés mellett további előnye, hogy az ammonium eltávolítását is megoldja/, csak olyan technológiai változat fogadható el, amely a trihalometán-képződést megakadályozza vagy lényegesen korlátozza, Mivel az adott vízminőség /r.agy huminsav-t artalom/ mellett a hálózatban is folytatódna a trihalometán-képződés, a rövid kontakt-idő utáni deklórozás önmagában nem jelentene megoldást, mivel hálózati klórszint-tartásra szükség var.. A tcrcspc. ti klírozás ezért vr.lsázinűleg csal: a humina-yagok - 34O -