A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

szerint sc;- alfelei községi viznü vizét /KOI^g = 13,1; huainsav: 27 cg/l/ erősen klórozva 20C-500 yug/l kloroform képződik, ami egy nagyságrenddel meghaladja a megengedhető szintet /5/. A kloroform-képződés mechanizmusának részletes vizsgálata /£/ azt mutatta, hogy szabad aktiv klórral végzett /törésponton tuli/ klórozás esetében jelentékeny a kloroform-képződés. Ka a klórozó ágens monoklóramir. /a töréspont érték felét sen éri el a klór-dózis/, a kloroform-képződés igen lényegesen csökken még akkor is, ha a klóraminos fertőtlenítéshez szükséges megnövekedett behatási időt vesszük figyelembe. Függ a képződő kloroform mennyisége a huminanyag jellegétől is /pl. himato-melaninsav, fulvosav/, de kevésbé, mint a klór formájától vagy mennyiségétől. Érdekes, hogy a plí-tól való függés monoklóraainos klórozás esetében más, mint szabad aktiv'klór alkalmazása esetén, ami azt is mutatja, hogy a reakció mechanizmusa is más. A huninanyagokból való trihalometán-képződést mások is vizsgálták /l, 7, 3/, Lényeges azonban, hogy hazánkban olyan nagy huminsav-tartalmu vizeket is felhasználunk vízellátásra, amilyen vizeket máshol nem használnak. A hazai ivevizminősitési szabvány védett rétegből nyert vizben 15 cg/l KOI _ értéket megenged, ami háromszorosa pólpt> dául az 2GK /Közöspiac/ országokban érvényes szervesanyag határértéknek. A hazai mélységi vizekben a szervesanyag zömét huminanyagok képezik /nem ritka a 20-25 mg/1 huminsav-koncentráció, sőt 30 mg/1 is előfordul/, igy ezekből a vizekből erélyes klórozáskor jelentős mennyiségű trihalometán képződhet. 4. A SZOKÁSOS KLÓROZÁS IDEJÉIÍ tÉHT THIK/lLOIIETÁU-KOHCSIÍTRÁCIÓK A vízvezeték-hálózatok bakteriológiai szennyezettségének csökkentése céljából a KÖJÁL elrendelte a folyamatos fertőtlenítést olyan vízmüveknél, amelyeknél a bakteriológiai szempontból kifogásolt minták hányada jelentős, illetve ahol - az elvégzett hálózat-f ertőtlenitéseket követően - ismételten jelentkezett a szennyezettség. Az adott vizek jelentős ammónium-tartalraa miatt a szokásos dózisokkal /pl. 0,5 - 1 cg/l/ végzett klórozás alkalmával a hálózati vizben szabad - 336 -