A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

A feltérképezett kutatófúrások alapján lehetséges annak eldöntése, hogy hol, milyen feltételek között lehet gazdaságosan a rendelkezésre álló hévizet lakossági és ipari célra felhasználni. A gazdaságosság előfeltétele, hogy a hévíz bázisa és az ellátandó település viszonylag közel essék egymáshoz /lehetőleg 5 km-en belül/, valamint a tényleges igény összhangban legyen a mélyfúrású kutak vizadó képességével. - Vízminőség, vízkezelés A hévizkutból nyerhető víz kategorizálásának legcélszerűbb szempontjai a hasznosítás oldaláról a következők: - a kut vízhozama, - a kitermelt viz hőmérséklete, fizikai tulajdonságai, - a viz kémiai összetétele. Ezek gyakorlatilag megegyeznek az ivóvíz ellátás céljából termelt víz jellemzőinek felosztásával, de a különböző, többféleképpen alkalmazott, hasznosított hévizeknél bármely fizikai, kémiai jellemző jelentősége nagyságrenddel nagyobb. A hévizek magasabb hőmérséklete, nyomása, lényegcsen magasabb ásványi anyag tartalma miatt a vezetés és hasznosítás során végbemenő fizikai jellemzők /hőmérséklet, nyomáscsökkenés'/ vá tozása jelentős kémiai változásokat okozhat. Igy a kívánt és szükséges vízkezelésnek alapjában "véve más kövtelményeket kell kielégíteni, mint a kidolgozottnak tekinthető hidegvizes vízkezelési technológiáknak. Pl.: az ivóvíz esetében az oldott oxigén jelenléte kívánatos, míg a hévizek hasznosításához szükséges eljárás során az agresszivitás csökkentése, tehát az oxigéntartalom eltávolítása a cél.. Vannak olyan vizösszetevők melyek mindkét vízfelhasználásnál azonos problémát jelentenek. A vizek metángáz, vas- és mangántalanitását minden esetben meg kell oldani Az eddigi általános gyakorlat szerint a termálvizek osztályozásának alapja a kémiai összetétel volt. Igy beszéltünk - 296 -