A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)
a háttérielől érkező vízzel. A. terület geológiai, hidrogeológiai jellemzői, de a vízminőségi vizsgálatok is igazolják, hogy az 1-1J.- számú kútsor egységei oxidativ, inig a 14 — 18. számú kútsor egységei reduktiv környezetből termelnek. A 14—13 számú kútsor esetében a vizadó fedőjébe,, olykor a vizadóba ékelődd nagy szervesanyagtartalmu tőzeges agyaglencsék száma és kiterjedése nagyobb. X. talajban bekövetkező szerves bomlás együtt jár az oxidációs termékek képződésével. Korábban az árvizi elöntések során jelentkező vizcsere biztosította ezek eltávolítását, illetve a felszinről beszivárgó nagyobb oxigéntartalmú viz keveredve a talajvízzel, annak oldott oxigéntartalmát növelte. Az árvizi elöntések e kedvező hatásának megszűntével, az oxigén felhasználódásával kialakult redukciós zónában felerősödött a nitrát, a vas éa a mangán redukciója. Fő problémaként jelentkezik jelenleg is az oxigéntartalom, alacsonnyá válása miatt a vas és a mangán f eldugulása* Az «, vas és mangán vízminőségi paraméterek változását a balassagyarmati vizmü 14. az, 15.sz. és IS. sz. kútjának vizében. az I— es számú táblázat, tartalmazza* A YIZMQTKT.KP HAIÁSKÖRZBIÉN BELÜL FOLTTATOM MEZŐGAZDASÁGI TIFFL KKKN'iSÉO HATÁSA A VÍZMINŐSÉG ALAKULÁSÁRA A vizmütelepen lévő kutak vizének rendszeres kémiai vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható a nitrát koncentráció nagymértékű és folyamatos növekedése, /lásd: Il-es számú táblázat./ Az adatok elemzése során szembetűnő a nitráttartalom 1977-1978. évi ugrásszerű növekedése, gyakorlatilag ettől az időponttól szűntek meg a kavicsterasz árvizi elöntései. Véleményünk szerint rendkívül figyelemre méltó ez a tény,, mivel tapasztalataink és ismereteink alapján a vizmütelep ha- 268 -