A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

1» A. 3Á1AS3A3IA2I-IA2I VI SI'J RCVID ISHBETBILSS Balassagyarmat város vizeilátásának megoldására 1959. évben MÉLYÉPTERV tervei alapján vizmüvet létesítettek. A vizmü üzemeltetője a Nógrád megyei Viz- és Csatornamű Vállalat. Az Ipoly folyó kavicsteraszára, annak árterületére települt vizmü a város E—i szélén, a Szécsény felé vezető 22—

es számú müut É—i oldalán helyezkedik el. A kivitelezés során több ütemben két kútsor került kialakixásra 1959-től, 1981-ig. üszszesen 13 db sekélymélységü, nagyátmérőjű kavicsolt C3Őkut létesült, egymástól 60 - 100 méter távolságra. A kutak Ipolytól való távolsága 800 — 1200 méter között változik. A víztermelés az üzembehelyezéstől 1965-ig átlagosan 2200 nj'd volt

r majd a város vízigényének növekedése miatt szükségessé vált ujabb kutak telepítésével az 1970-es évek végéro átlagosan 4000, csúcsban 6000 m3/d értékre alakult. Az 1970-es évek végéig jelentősebb vízminőségi probléma nem jelentkezett, kivéve a 16-os számú kut kissé vasas, mangános vizét_ A talajviz áramlásra jellemző a vízgyűjtőtől az Ipoly felé történő áramlás. E dominens áramlási irány mellott a rövid idejű tartósság miatt még nagyviz esatén is elhanyagolható az Ipoly felől való áramlás. Viszont az üzemeltetési tapasztalatok szerint nagy jelentőséggel birt az árvízi elöntésekből származó természetes vizutánpótlódds. 2- AZ IPOLY FOLYÓ SZABÁLYOZÁSÁNAK HATÁSA Az Ipoly szabályozás a vizsgált tJrsógben két lépcsőben valósult meg. Elsőként 1968-ban elkészvlt a város alatti folyó szakasz mederszabályozása ós a város árvízvédelmi töltéssel való bevédése. 3zt k vette 1978 évben a gyakori írvizi elön266 -