A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

3.2. Biológiai viszonyok A duzzasztott Tisza szakaszon végzett összes baktériumszá

m ' vizsgálatok, a mederduzzasztás és tározás időszakában egyaránt hasonló eredményre vezettek. Az összes baktériumszám évenként eltérően, a vizjárástól nagy mértékban függően változott. Az árhullámok felszálló ágában a baktériumszám nagy /60-120 x 10^ ind/cm3/, az árhullámok tetőzése.kor és a leszálló ágban .közepes /30-60 x 10^ ind/cm3/ és tartós kisvizes időszakban a legkisebb /2-10 xlO^ ind/cm3/. Általánosságban megállapítható, hogy a télvégi áradások kisebb, a nyári áradások nagyobb baktériumszámmal jellemezhetők. A tározó különböző területeinek bakterio-planktonja általában a Tiszáétól és egymástól is eltér. A különbség áradásos időszakban kisebb, tartós .kisvizi .körülmények között nagyobb. Az állóvizi jellegnek megfelelően általában 10 x 10^ ind/cm3nél kisebb a baktériumszám, viszont itt a nagyobb testű pszichrofil szervezetek dominanciája jellemző. A Kiskörei Vizlépcső üzembe állitása előtt a Tisza középső szakaszán tipikus folyóvizi f itopla.nkto

n állomány volt a jellemző, ekkor a gyors folyást és a nagy lebegőanyag tartalmat jól tűrő kovamoszatok domináltak. A duzzasztás megkezdését követően két héttel már állóvizi jellegű algaflórát lehetett találni a felvizi szakaszon. A gyors változásra jellemző, hogy a kimutatott 240 taxonból 80 a Tiszára nézve újnak bizonyult, A leggyakoribb szervezetek a kova- és zöldmoszatokhoz tartoznak, .kivétel nélkül planktonikusak, illetve leheto ne.k a plankton tagjai. Az összes algaszám 18 x 10 - 17,6 x 10

6 ind/dm3 között változott, az egy millió ind/dm3 feletti értékek leggyakrabban Kiskörénél fordultak elő, ami az össz. vizsgált eset 38,5 %-e.. A nyári kisvizes időszakban több esetben észleltünk vizszineződést, vizvirágzást, amit Chlamydomonas spp., Microcystis - 19 -