A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, X. Vízminőségi szeminárium (Szarvas, 1984. július 4-6.)

keit tekintve kisebbek voltak

s mint a következő öt évi adatok átlagértékei /2.ábra/. A "szőke" Tiszára régen jellemző, viszonylag kiegyenlítetten nagy lebegőanyag tartalmat a duzzasztás megkezdése óta a szélsőségesen kicsi - mindössze néhány g/m3 - és a szélsőségesen nagy - esetenként az 1000 g/m3-t is meghaladó - értékek előfordulási gyakoriságának növekedése jellemzi. A tározótér viztereire általában az alacsony lebegőanyag koncentráció jellemző, a Tisza kiskörei szelvényére számított ötéves átlagértéknek /100 g/m3/ mindössze 25-56 %-a. A nagy összefüggő vízfelületeken a szél korbácsolta hullámok esetenként 150 g/m3-t is meghaladó lebegőanyag koncentrációt okoznak. Ugyancsak a lebegőanyag tartalom növekedésének irányába hatott az öblitőcs&tcraák megnyitása is /2.ábra/. A Tisza öggreg oldott ar.va

e tartalma a Kiskörei Vízlépcső térségében a mederduzzasztás és a tározás időszakában hasonlóan alakult. Az ötéves átlagérték az 1973-1977. közötti időszakban Tiszafürednél 256 g/m3. Kiskörénél 253 g/m3, Tiszaroffnál 259 g/m3 volt, az 1976-1982. közötti időszakban pedig az előző sorrendben 268, 261 és 270 g/m3-nek adódott. A .kiskörei és tiszarcffi számított ötéves átlagok között mindkét időszakban növekvő tendencia érvényesül. Ez részben a tározóban bekövetkezett koncentrálódással és a tározóba folyó, ill. szivattyúzott vizek nagyobb olaott anyag koncentrációjával magyarázható. A tározó nagy térségeinek oldott anyag tartalma a tározás kezdeti éveihez /1978-1979/ viszonyítva csökkent, és az utóbbi években a Tiszában mért értékekkel csaknem megegyező lett /3.ábra/. A. Tisza és a tározó Ca-HCO, tipusu vizében tartós duzzasztás ás kicsi érkező vízhozam mellett a fő kationok és anionok egyenértékszázalekos arányainak eltolódása figyelhető meg. lontipus változás azoncan a vizsgált időszakban csak egy alkalommal és nag;.

rcr. rövid időre következett be. Az ionkoncent-