A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése III. kötet, A vízgazdálkodási adatbázis fejlesztése (Szarvas, 1984. július 4-6.)

AZ ADATGYŰJTÉS ÉS FELDOLGOZÁS, FIGYELEMMEL A TÁVÉRZÉKELÉS ÉS A SZÁMÍTÓSTECHNIKA NYÚJTOTTA LEHETŐSÉGEKRE - Ruzsa Tamás: A mezőgazdasági vízhasznosítási főművek adatainak számítógépes nyilvántartása

2. A IITILVÁITTARTÁSI RENDSZER IíTPUT ADATAI As input adatoknak alapvetően 4 csoportját különböztetjük neg: - a létesítmények törzsadatai - a létesítmények állapotadatai - a rendszer üzemeltetéséhez szükséges technikai jellegű adatok - a törzs- és állapotadattárak karbantartási adatai 2.1. A létesitr.:énye". tinusai és kódolrsi -.ófljuk A főművek létesítményeinek csoportosítása az Egységes Vizügyi Információs Rendszer /EVIR/ koncepciója alapján történt. Az EVIR a vízgazdálkodási létesítményeket alaplétesitnényekre és műszaki létesítményekre osztja. Az alaplétesitnények az őket alkotó vagy hozzájuk tartozó nüszaki létesítmények egy olyan együttese, amely egy meghatározott vizügyi alaptevékenység önálló kielégítésére alkalna.s. A nüszaki létesítmény olyan természetes vagy mesterséges képződmény, amely nüszaki szempontból önálló egységet képez. A rendszerben jelenleg 9 féle alaplétesitnénytipust /tározó, halastó, tó, folyó, kisvízfolyás, csatorna, öntözőtelep, természetes állóviz/ és 21 féle nüszaki létesitnénytipust /pl. áteresz, nyiltfelszinü vizvezető csatorna, híd, szivattyútelep, zsilip, stb./ különböztetünk neg. Egy-egy konkrét alaplétesitmény közigazgatási, területi, stb. szempontból több egység /pl. negye, VÍZIG, TVK, stb./ területére eshet. I'll vei a létesítmények adatainak feldolgozását különböző szintű összesítések fornájában is neg kell valósítani, ezért az alaplétesitnényeket alaplétesitmény szaka szókra bontották. Az alapiétesitnények ssakaszo- 218 -